Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - A muraközi hadműveletek
Muraközt kellene megtisztítani a horvátoktól. "A mi seregeink nagyon ingerültek, ha Horvátországba juthatnának, nem hiszem, hogy barátot-cllenséget egyformán ne traktálnák [sic!]". 42 Az OHB is óvatosságot ajánlott. Már Perczel benyomulásakor, az első győzelmi jelentést véve csupán a Muraköz visszafoglalását szabta az ezredes feladatául. Ha ez meglesz, az OHB nem késik "további teendői iránt kellő utasítást adni". Az OHB ekkor még nem tudott Todorovic seregének elszalasztásáról, s arra is utasította Perczeit, hogy tartsa szemmel ezt a sereget is, nehogy míg ő Horvátországba nyomul, az a hátába kerüljön. November 1-én - a schwechati vereségről még nem tudva - is arról írt Perczelnek, hogy erősítésekre egyelőre nem számíthat. "Hadi operációira nézve azt hagyjuk meg, hogy míg tekintélyesb erőt nem adhatunk Ön rendelkezése alá, állása csupán defenzív legyen, ne felejtse Ön, hogy a visszafoglalt tartomány megtartása, kivált midőn az ellenség fenyegető állásban marad ellenünk, nem kisebb erény, mint annak visszafoglalása". 43 A horvátok által elfogott Séllyey László muraközi főszolgabírót, akinek kibocsátását Zala megye néhány nappal korábban még hiába kérte, október 20-án hazaengedték Varasdról. Ebben állítólag szerepe volt annak is, hogy Perczel elfogatta Knezevits Ivánt, a magyarbarátnak éppen nem mondható bárót, s az ő felesége járta ki Dahlennél Séllyey szabadon bocsátását. 44 Perczel október 23-án késő este levelet kapott Burits vezérőrnagytól, a stájerországi cs. kir. hadtest elővédjének parancsnokától. Burits közölte, hogy feladata minden, bárhonnan fenyegető ellenségeskedést távol tartani. Ezt eleddig sikerült elérnie, de hogy a Drávánál lejátszódott legújabb eseményekre tekintettel is betölthesse hivatását, szeretne Perczellel minél előbb találkozni. Az értekezés színhelyéül Polstcraut javasolja, ahol 24-én délre megjelenik. Burits leveléből úgy tűnt, hogy egyelőre semlegesen szándékozik viselni magát. A levél címzésében Perczeit - név nélkül - a Zala megyében Csáktornyán álló csapatok parancsnokának titulálta. Tehát vagy egyelőre fogalma sem volt a támadó magyar oszlop parancsnokának személyéről, vagy - egyaránt tekintettel a magyar támadás sikerére, s az október 3-i királyi manifesztumra - úgy akart érintkezésbe lépni a magyar féllel, hogy még a látszatát is kerülje annak, mintha elismerné a magyar fél lépéseinek törvényességét. Perczel a Burits által megjelölt helyszínre Georg Ernst Miklós-huszár századost küldte, "egy magyar földöni értekezési hely meghatározása végett". Ernst találkozott is Buritscsal, aki ezután levelet küldött Benko vezérőrnagynak. A levélben, amelyet egy magyar parlamenter kézbesített október 24-én este a varasdi hídnál, Burits kérte Benkot, hogy küldjön 25-én délre egy teljhatalmú megbízottat Nedelicre, hogy az ott Buritscsal és Ernst századossal értekezzék. Benko ezt az ajánlatot - Dahlen egyetértésével - visszautasította. Néhány órával később Dahlen sür^ MOL ONöHt 7116., OHB 1848:1332., közli Hermann: Körmend 230. o. 43 KLÖM XIII. 248., 328. o. 44 PH okt. 24. No. 195., KH, 48. okt. 29. No. 104., MOL OHB 1848:1801., KPA 327., ONőHt 7116., Walter 100. (Serley néven), Zrínyi 114-115. o., Nóvák 129. o.
