Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - A muraközi hadműveletek
A muraközi hadműveletek 27 A támadást megelőzően Perczel több jelentést is kapott. Palocsay őrnagy azt jelentette, hogy Somogy megyéből újabb 10 000 horvát készül betörni, s ezek állítólag a Perczel által Ozoránál lefegyverzettek lennének. Zárka Sándor Vas megyei alispán azt jelentette, hogy a Todorovic vezette horvát mellékoszlopot a magyar csapatok megverték és Stájerországba űzték; s állítólag "a stájerok nem eresztik be, tehát sem pokol, sem mennyország nem nyílik meg számukra". A Mura túlpartjáról azt a hírt kapta, hogy Nugent újabb betörésre készül. Királyi Pál népfelkelési biztos jelentette, hogy a Murán Tótszerdahely közelében van olyan hely, ahol a huszárság könnyen átmehet, de a gyalogságból csak az erősebb alkatúak képesek átgázolni. Ezt az átkelőt a túlparton fegyveres erő védi. Kottoriban a horvátok elsáncolták magukat, de csupán egy ágyúval rendelkeznek. 28 A fenti jelentésekből kitűnt, hogy a Muraköz visszafoglalását nem veszélyeztetik komoly ellenséges erők. Sőt, a Vas megyéből érkezett - egyébként félig alaptalan - jelentés azt erősíthette meg Perczelben, hogy jól tette, amikor Kossuth és Csány intenciói ellenére a Zalába vonulás mellett döntött. A támadás előtt Meszéna Ferenc őrnagy, Perczel vezérkari főnöke kilovagolt, s megszemlélte a letenyei és Molnári előtti horvát hadállást, majd Nagykanizsára visszatérve, Perczellel együtt megállapodtak a követendő haditervben. Perczel két oszlopra osztotta csapatait. Az általa vezetett oszlopot a Hunyadi-csapat, a szabolcsi és zalai önkéntesek, a nagykanizsai nemzetőrök a Sándor- és a MiklósPerczel muraközi hadmozdulatairól a Közlönybon megjelent tudósítások alapján ad rövid összefoglalást Georg Klapka: Der Nationalkrieg in Ungarn und Sicbenbürgen in den Jaliren 1848 und 1849. Leipzig, 1851. I. k. 88-89. Perczel erőit 6000 före és 16 lövegre teszi. Klapka szerint Perczel feladata volt, hogy figyelemmel legyen Fiúméra, s egy újabb olasz szabadságharc kitörése és sikere esetén teremtse meg az összeköttetést Velencével, s fordítson gondot a fegyver- és lőszer beszállítására. Erről Kossuth 1848. dec. 4-én írt először Görgeinek. KLÖM XIII.638. o. - Hasonló források alapján ad rövid összefoglalást Irányi Dániel - Charles-Louis Chassin: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. Fordította Szoboszlai Margit. S. a. r. Spira György. II. k. Bp., 1989., Wilhelm Rüstow: Az 1848-1849-diki magyar hadjárat története. I. kötet. Ford. Vértesi Arnold. Pest, 1866. 77-78. o., Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Bp., é. n. II. k. 476-478. o„ Gelich I. 333-334. és 478-480. o.. Breit I. 80-82. o. (a friedaui ütközetet nem is említi). Polemikus összeállítás, Horváth adataival: Áldor Imre: Kossuth és Perczel. Pest. 1868. 52-55. Ironikus összefoglaló: Helfert III. 93-94., A korabeli sajtó anyagát használja Szeremlei Samu: Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről. Pest, 1867. I. k. 259., 287., 300. o. és Kéry Gyula 566., 569., 616-617., 639-640., 660. o. Főleg Nóvák alapján foglalja össze az eseményeket Vajda-Vajdáné 30-34. o. Korrekt összefoglalást ad néhány kisebb pontatlansággal Borús József: A szabadságharc honvédserege és hadműveletei 18481849. In Borús József - Andrássy Antal: Örökség. Kaposvár, 1974. 47-50. o. 28 Az érkezett hírekre ld. KH 1848. okt. 20., 28. No. 96., 103., MOL R 110., A Kossuth Hírlapja iratai. 2. tét. okt. 15., MOL OHB 1848:1299.
