Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Ozorától Kanizsáig
dor tüzér hadnagy a saját ütegéhez csatolta a horvátoktól zsákmányolt három hatfontos löveget és egy hétfontos tarackot; a szükséges legénységet a Hunyadi- és Zrínyicsapatokból jelentkező önkéntesekből állította ki. 10-én a hadoszlop tüzérsége Bozsokon, Tekerespusztán és Akarattyán át Kenésére, gyalogsága Papkeszin, Peremartonon, Berhidán át Kovácsira vonult. 11-én a gyalogság Szentistvánon át vonult Veszprémbe, s itt csatlakozott hozzá a lovasság és a tüzérség is délután két órakor. Gáspár András őrnagy, a nagykanizsai haderő parancsnoka másnap reggel vált el Perczel seregétől, s 13-án már Nagykanizsán volt. Perczel Pápán át akart megindulni Sopron felé, hogy így érintkezésbe léphessen a fősereg bal szárnyával. "Egyébként ha Jellacic táborával már a Fertőt megkerülve visszafelé haladna, úgy őt a jobbszárnyában fogom nyugtalanítani, míg seregeim a főhaddal nem egyesülhetnek". 12-én szünnapot akart tartani, mert a gyalogságnak mosnia, a lovasságnak patkoltatnia kellett. Úgy számította, hogy 14-én Pápán, 16-án Sopronban lehet, "hacsak addig más utasítás nem jövend hozzám". Azonnal jelezte is, hogy mire gondol: "Nugent betörése és még inkább annak Jellaciccsali csatlakozása gátlására e sereg csak ez irányba, mint kijelölém, teendhet valamit". 13 Október 12-én azonban Perczel úgy döntött, hogy csapataival mégsem csatlakozik a fősereghez, hanem Kanizsára vonul. Elhatározását másnap Csány Lászlóhoz írott jelentésében a somogyi és zalai kormánybiztosoktól, Hunkár Antal Veszprém megyei főispántól és Nagykanizsáról vett "sürgető felhívásokkal" és Kossuth október 13-án hajnalban vett diszpozíciójával indokolta. Fő céljának azt tartotta, hogy megvédje Nagykanizsát és megakadályozza Todorovic Nugent-nal való csatlakozását. Perczel 1848. őszi iratanyaga nagyobbrészt elveszett vagy lappang, ezért e rövidke utalást más iratokból kell kiegészítenünk. Tudjuk, hogy Hunkár Antal veszprémi főispán és kormánybiztos október 13-án éjjel fél kettőkor kapta meg Niczky Sándor Sopron megyei kormánybiztos előző nap írott jelentését, amelyből kiderült, hogy Jellacic főereje Ausztriába vonult, ugyanakkor a Todorovic vezette - Niczky által 20 000 főre taksált - hadoszlop átkelt a Fertő mocsarain, s visszaverve a soproni népfelkelők és nemzetőrök támadását, Horpácsról Kőszeg felé indult, "ahonnét Rohoncnak, valószínűleg a steier szélek felé igyekszik, ez azonban nem bizonyos, mert az is mondatik, hogy Körmend, Kanizsa felé akarna vonulni". Némileg megnyugtató volt viszont az a közlése, hogy Zichy Manó 8000 emberrel üldözi Todorovicot, s Vidos József tábora is elébe kerülhet. Niczky arra kérte Hunkárt, hogy ha lehetséges, küldjön mozdítható erőket Vas megyébe. A jelentés vétele után Hunkár beszélt Perczellel, s rábírta, "hogy seregéPerczel pesti utazási szándékára ld. Sztankovánszky Imréhez írott levelét, közli Waldapfel IV. 498-499. o. Seregének mozdulataira ld. László Károly (222-224. o.) és Perczel jelentéseit: Görgey-Katona 335. o., MOL Csány-ir. IBA 80. Meszéna emlékirata szerint "Perczelnek az ozorai események után feladata volt a Honvédelmi Bizottmánytól, Horvátországba beütni, és egészen Fiúméba nyomulni, ez volt indoka Perczel Nagykanizsára vonulásának". Ennek semmilyen írásbeli nyoma nincs. Varga 212. o. szintén úgy véli, hogy Perczeit az OHB rendelte a Muraköz felszabadítására. Az általa hivatkozott iratból azonban ez egyáltalán nem derül ki. - Az üteg alakítására László Károly naplóján kívül (223. o.) ld. Vahot-Gánóczy I. (Jalovics) 45.
