Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata - Zalai Gyűjtemény 36/2. (Zalaegerszeg, 1995.)
A HADIESEMÉNYEK - Ozorától Kanizsáig
leg foglalkodtat, Önnel személyesen értekezhessünk". Kossuth ugyanis úgy vélte, szükség lenne arra, hogy egy agilis és határozott katona ellenőrizze Móga és vezértársai működését, s e megbízással akarta a táborba küldeni Görgeit. Az előző napon már országgyűlési határozat alapján a bécsi forradalom teremtette új helyzetre hivatkozva a táborba küldte Pázmándy Dénest, a képviselőház elnökét. Görgei kiküldetése Pázmándy (és a többi országgyűlési biztos) támogatására is szolgált volna; de azt is jelentette, hogy Kossuth - ellentétben pld. Madarász Lászlóval - Görgeit sokkal alkalmasabbnak tartotta egy ilyen kiküldetésre, mint Perczeit. Úgy tűnik azonban, hogy erről Madarászt is sikerült meggyőznie, mert Kossuth és Görgei október 11-i találkozója során Madarász állította ki (sőt, öregkori emlékezése szerint maga javasolta) Görgei tábornoki kinevezését, s Kossuthon kívül egyedül ő írta alá. 11 Móga rendeletét az OHB csupán annyiban módosította, hogy október 8-án a Csepel szigeten lévő fél üteget Vidos József táborába rendelte. Ekkor ugyanis már ismert volt, hogy Vidos október 3-án a parancsnoksága alatti nemzetőrséggel és némi reguláris lovassággal felszabadította Nagykanizsát, s a Muráig űzte a horvátokat. Vidos a győzelmet tudató jelentésében azonban arra kérte Pázmándy Dénest, a képviselőház elnökét, hogy küldjenek helyébe "egy katonai képességgel és tudománnyal bíró" parancsnokot. Az OHB erre legalkalmasabbnak Gáspárt tartotta. Gáspár október 8-án Pesten személyesen vette át megbízatását, de aztán Perczel seregével együtt indult el október 9-én Veszprém felé. A fél üteg ágyút Turcsányi János hadnagy vezetésével Görgei indította útnak október 10-én Kalózon át. 12 Perczel serege október 8-án Ozorán pihent. A foglyul ejtett horvátok egy részét a Zrínyi-csapat 4. százada Pestre, a szolgálatképteleneket a Hunyadi-csapat 6. százada a Drávához kísértette. Perczel eredeti szándéka az volt, hogy október 9-én szállása rendezése végett Pestre utazik, s csak azután tér vissza Ozorára, hogy a magukat kitüntetetteket "érdemük szerént" megjutalmazhassa. Pesti utazásából azonban nem lett semmi, mert október 8-án vagy 9-én megérkezett Móga rendelete arról, hogy Perczel Veszprém felé indulva csatlakozzon seregével a főoszlophoz. Perczel ezt a rendelkezést úgy értelmezte, hogy saját seregéhez tartozik a Zrínyi- és a Hunyadi-csapat, a szabolcsi önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj, a 9. (Miklós) huszárezred két százada, a két fél ágyúüteg s a horvátoktól zsákmányolt lövegekből további négy, amelyeket fel akart szerelni. A jászkun önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljat és "a dunántúli egyéb csapatokat", tehát a Fejér, Tolna slb. megyei nemzetőröket és népfelkelőket Görgei parancsnoksága alatt hátrahagyta, s Görgeire bízta a másik két felüteget, a horvátoktól zsákmányolt további nyolc löveget és 10 töltésszekeret is. 9-én tehát Perczel a Hunyadicsapat 1300, a Zrínyi-csapat 800, a szabolcsi zászlóalj 600, a Miklós-huszárok 160 emberével, 12 löveggel és 13 töltésszekérrel megindult a fősereg után. Útja Lajoskomáromon és a hodosi pusztán át első napon Enyingig vezetett. Itt Jánossy Sán11 KLÖM XV. 863-864. o., Urbán, 1993. 60-62. o., Hermann: Görgei 287-291. o. 12 MOL OHB 1848:911„ Görgey-lt. b/8. fasc. (Görgei, okt. 10.), b/10/b. fasc. (OHB - Nádosy, okt. 8., 909/e), KLÖM XIII. 131-132. o, Görgey-Kalona 331-332. o.
