Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A Bezerédy pálya felívelése
A Bezerédy pálya felívelése Az tény, hogy Bezerédy nem követte Károlyi generálist a Tiszántúlra, de átkelt a Dunán. 1705. június 6-án Sándor Menyhárt Esztergomból arról értesítette gr. Koháry Istvánt, a császárpárti főurat, hogy Bottyán János feldúlta Buda rácvárosát és aztán Esztergom ellen fordult. Ugyanekkor a tatai császári commendáns hírét is továbbította, miszerint Bezerédy Imre 1705. június 5-én „estve kilenc zászlóval...kimutatta magát és odavaló katonáknak 50. lovokat kapták el". 46 Bezerédy tehát nemcsak feladatot kapott, hanem visszatért a Dunántúlra. Ráadásul — ha Sándor Menyhárt információi jók voltak —, akkor egy ezredtöredékkel. Nem tágíthatott Tatáról még egy ideig, mert 1705. június 8-án ugyanitt rabokat szabadított ki. 47 Két hónap múltán kiderült, hogy Bezerédy ezen a nyáron Bottyán János mellé került és újra kénytelen volt elhagyni Dunántúlt. Amikor Bottyán 1705. júl. 31-én a Párkány melleti Csőnkéről dátumozta levelét Rákóczi Ferenchez írt a leveléhez Bottyán generális csatolta Órdódi György hozzá címzett jelentését. Bezerédy ekkor a Pest megyei Püspökhatvan közelében volt, Órdódi pedig a Hatvani Szabó Máté ezredének szánt ordert azzal küldte Bezerédynek, hogy az ellenséget megelőzvén, egyesüljön Szabó ezredével: ,JDe Őkegyelme (Bezerédy, a szerz.) tévén difficultást, hogy Tamás benne, — vissza nem tért, hanem kívánja Nagyságoddal (Bottyánnal, a szerz.) conjugálni magát." 4 * A fentiek szerint Bezerédy Balogh Ádámmal, Szekeres Istvánnal és Hellepront Jánossal ott volt azok között a kuruc tisztek között, akiknek portyákkal kellett a császári csapatok által elfoglalt Dunántúlt „csípdesni", majd a Duna-Tisza közén tevékenykedni. Ezeket az ezredeket ekkor már Bottyán generális orderezte. így kapott újabb átkelési parancsot Bezerédy Bottyán 1705. aug. 4-i levele szerint a Dunán, hogy a Dunántúlon portyázó kurucokat segítse. 49 Bottyán ekkor három companiát bocsátott Bezerédy rendelkezésére a maga regimentjéből. 1705. aug. 6-án azonban Bezerédy Imre arról értesítette Károlyi generálist Rákos mezejéről, hogy az ellenség Budánál a Duna túlsó partján ütött tábort. 50 Két hét múltán segítséget kért Károlyitól, mert gr. Esterházy Antal „magától soha nem bocsát", itt a Duna-Tisza közén viszont maradni a hadak fizetetlensége miatt nem akart. És nem kívánt asszisztálni az elszéledésükhöz: „készebb leszek Sándor Menyhárt gr. Koháry Istvánnak, Esztergom, 1705. jún.6., A.R. EX., Bottyán-lev., 193. o. 47 Földvár körül való dolgokról írt novella, Földvár, 1705. jún. 10. uo., 196.o., új hírek az 1705. jún. 7-10. közti eseményekről. 48 Bottyán János generális levele a fejedelemhez, Csenke, 1705. júl. 31. uo. I. Melléklet, Ordódi György jelentése, (Pilis)Szentlászló, 1705. júl. 29., 203. o. 49 Bottyán János generális levele br. Károlyi Sándornak, Csenkevár, 1705. aug. 4. uo. 209. o. Bezerédy Imre levele br. Károlyi Sándorhoz, Rákos vize mellett lévő malomnál, 1705. aug. 6. OSZK Bezerédy-ir: 25. fol.
