Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - 2. A Thaly-féle források tanulságai

gctt. Lukinich Imre közölte először ezeket a forrásokat 1933-ban a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvében}

6 Lukinich úgy tudta, hogy ő volt egyben az első, aki ezekről a dokumentumokról tudomást szerzett. Ezért úgy gondolta, hogy Thalynak meggyőződése volt, hogy Bezerédy árulása csak 1708-ban kezdődött.

17 Erre a tévedésre azonban később visszatérünk. Most már nyilvánvaló számunkra, hogy Lukinich tévedett. Thaly, aki híres volt rendkívüli munkabírásáról, ezt az anyagot is beválogatta a Bezerédy-dokumentumok közé. Csak éppen nem használta fel. Hogy miért nem, erről is lesz még szó az ügy részletezőbb tárgyalásánál. Mindennek pedig azért van jelentősége, mert érzékeltetni szeretnénk, hogy ezúttal a Bezerédy-kép nem a forrás hiányán, hanem a történész mérlegelésén múlott. Thaly nem látta elegendőnek, s főleg nem bizonyítottnak az 1708 előtt keletkezett források alapján Bezerédy árulását. Mintha úgy gondolkozott volna, mint Rákóczi, aki még 1708-ban sem hitte először Bezerédy árulását, ahogy azt gr. Bercsényinek írta 1708. szept. 17-én: Megvallom, még Bezerédi felől suspendálom ítéletemet, mert azon particularitások, az melyeket írnak megfogatásárúl, egy kevéssé hitetlennek teszik előttem dolgát; bárcsak suspicióbúl ne praecipiálta volna Antal úr megfogatását, mert juthat Kegyelmednek eszébe, hogy némely alattomban való vádlásokra tavaly is igen pronus volt erre, — s Bottyánnal is úgy esett volna most, ha praecipiálta volna Kegyelmed. "

18 Rákóczi itt olyasmit mondott, amely némileg ellentétben állt az Emlékiratok 1706ból idézett részletével. Azzal nevezetesen, hogy Bezerédy — szerinte — a béketárgyalások megszakadása után, azaz 1706. júl 22-ke után „már nem volt a régi". Ennek ellenére két esztendővel később sem hitte a Bezerédy árulásáról hozott első híreket. Úgy tűnik azonban, hogy Rákóczinak volt oka a „vádlásokkaF szembeni bizalmatlanságra. Hiszen a levél azt mondta, hogy már 1707-ben tapasztalni lehetett, hogy nagy hajlandóság volt ,, némely alattomban való vádlásokra ". Thaly nem hitette el magával, hogy a Bezerédyre összegyűjtött anyag elegendő lenne. Számos utalás található az anyagban más levéltárra, melynek anyagát be kellett vonnia a vizsgálatba. Éppen ez volt az oka, hogy a Thaly-féle Bezerédy tanulmány valóban csak egy naptári cikkre futotta 1873-ban.

19 Az azonban bizonyos, hogy ő vetette meg e tragikus téma feldolgozásának az alapjait. 15 I. József császár levele gr. Pálffy Jánoshoz, Bécs, 1707. november 24., valamint december 7. uo. 55. fol. 16 Lukinich Imre: Bezerédy Imre árulásáról, a továbbiakban: Bezerédy, Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1933/m./105-109. o. 17 uo. 105. o. 18 Rákóczi fejedelem levele gr. Bercsényi Miklóshoz, Eger, 1708. szept. 17., n. Rákóczi Ferenc fejedelem leveleskönyvei... 1703-1712. Bp. 1873. a továbbiakban: Rákóczi leveleskönyvei, Archívum Rákóczianum, a továbbiakban: A.R. II., 328. o. 19 A Magyar Polgár Nagy Naptára, 1873. 7. o.