Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
SZITA LÁSZLÓ: ÚJABB ADATOK A KANIZSAI BLOKÁDHARC ÉS KAPITULÁCIÓ TÖRTÉNETÉHEZ 1688-1690 - A kanizsai török helyőrség helyzete 1688-1690-ben
kitörések idején elszenvedett veszteségeiket a törökök négyszázra, míg a szövetséges csapatok veszteségét az elfogott levelek - valószínűleg túlozva - ötszázra becsülték. 1688. szeptemberben egy tüzérszázados írt egykori parancsnokának levelet, amelyben a várban élők helyzetére is utalásokat találunk: "a gabona a környékről teljesen eltűnt. A parasztok már hónapokkal ezelőtt elmenekültek. A falvaikba katonák érkeztek. Raktáraink jól tele vannak ugyan, de a hitetlenek által elfoglalt területeken fekszenek, onnan lehetetlen valamit is behozni belőlük [...], a janicsárok mellett a tüzérség is hiányolja a két éve elmaradt zsoldot". 69 A kanizsai defderdár, Húszéin Efendi levelet írt szeptemberben Ferai Oszaman béghez. Az éhezésükről, ellátatlanságukról megismételte társai panaszait. Többek között a következőkről értesülhetünk ebből az elfogott levélből: "Az ellenség megtöri hitünket [...], köröskörül Batthyány mindent elpusztít, falvat, raktárt, tanyát, kertet, malmot részben felgyújtott, részben lerombolt [...], a hús fontja 10-12 para. Egyes dolgok egyáltalában nem vásárolhatók már meg. A városba semmi sem jön be, a katonaság semmit sem tudna egyébként sem megvenni, mert nincs pénzük a zsold elmaradása miatt." 70 Szeptember-október között hét levelet fogtak el, amelyek megismételték a zsoldra és az élelmezés nehézségeire vonatkozó panaszaikat. A csatározások a vár körül folyamatossá váltak és nem hoztak szerencsét a törököknek. Azok a kísérletek is sikertelenek maradtak, amelyek során nagyobb egységeket indítottak éjjel útnak, hogy élelmiszert szerezzenek. Voltak különítmények, amelyek Kaposvárig jutottak és szereztek némi gabonát, de visszafelé jövet Batthyány portyái lecsaptak rájuk és megsemmisítették az élelemszerző vállalkozásukat. A levelek egy részében az elégedetlenség fokozódásáról értesülünk. Követelik, hogy a tüzérség zsoldját és természetbeni juttatását emeljék fel a janicsárokéval egy szintre. Musztafa pasa várparancsnok a portára kísérelt meg egy levelet eljuttatni, amelyben a szpáhik és a janicsárok közötti ellentétekről tett panaszt, kérve Ali bég "mandátumának visszavonását". Figyelemre méltó a parancsnok másik levele, amely valószínű október végén kelt. Ebben azt jelentette a portához, hogy a Sziget környékén birtokkal rendelkező szpáhik falvait - amelyeket ők telepítettek népességgel - a hajdúk elpusztították. Továbbá a kanizsai szpáhik által telepített azon falvak is a hajdúk martalékává váltak, amelyek most Mohácshoz tartoznak. A lakosságot "a hajdúk megtizedelték, szélszórták a népeket és olyan helyzetbe hozták őket, hogy el kellett menekülniük". 71 Egy bizonyos "Scherif Erub Effendinek" címzett levél írója szerint "a városban a hús 20-25 asperl volt fél esztendővel ezelőtt (1688 legelején), most 25-50 asperlre emelkedett, zsírt és mézet egyáltalán nem lehet kapni". Az 1689. év panaszai megsokasodtak. Az élelemhiányon túl kezdtek mindenből kifogyni. Ruházatuk is tönkrement. Musztafa pasa újabb jelentést tett a város és a vár viszonyairól a nagyvezírnek, megismételve a korábbi élelmiszerhiányról írtakat. Új téUo. Utalás azokra a vermekre, amelyekben gabonát tároltak. Uo. 1688. szeptember. Uo. szeptember.