Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
KELENIK JÓZSEF: A KANIZSA ELLENI VÉGVIDÉK KATONAI EREJÉNEK VÁLTOZÁSAI 1633-1638
KELENIK JÓZSEF: A KANIZSA ELLENI VÉGVIDÉK KATONAI EREJÉNEK VÁLTOZÁSAI 1633 - 1638 A török hódoltság időszakával és kérdéseivel foglalkozó impozáns mennyiségű feldolgozás ellenére a magyarországi végvárak hálózatának, mint rendszernek, mind a mai napig alig ismerjük belső felépítését, működését. S tudásunk az egyes főkapitányságok katonai szervezetének belső életére vonatkozóan is meglehetősen hiányos. Az olyan stratégiai fontosságú nagy várak mint Győr, Komárom, Eger építéstörténetét, katonai és gazdasági szerepét a régészet, a művészettörténet és a történettudomány jeles kutatóinak hála, már viszonylag alaposabban megismerhettük. Merőben más azonban a helyzet a főerősségeknek alárendelt kisebb palánkokkal. Ezekre a kislétszámú őrhelyekre - a helytörténeti kutatás kevéssé közismert eredményein túl - történetírásunk meglehetősen kevés figyelmet fordított. Pedig a hódoltság időszakának túlnyomó részét kitevő "békeidőkben", a nap mint nap ismétlődő portyák, betörések elhárításának feladata, a hétköznapok terhei, jobbára ezekre a kicsiny, "névtelen" palánkokra hárultak. Mivel ezek a másod-harmadrangúnak ítélt helyőrségek nemegyszer igen fontos közlekedési útvonalakat ellenőriztek, létszámukhoz és kiépítettségeikhez viszonyítva gyakran aránytalanul nehéz feladattal kellett megbirkózniuk. Az egyes várrendszerek felépítését, működésének törvényszerűségeit azonban csak a kisebb várak pontos helyének, katonai feladatának és erejének ismeretében érthetjük meg. Az ezekre vonatkozó adatokat viszont csak lassú és fáradságos aprómunkával, a források elszórt, esetleges utalásainak összegyűjtésével lehet felkutatni. Ezt a hosszadalmas munkát takarítja meg az a német nyelvű irategyüttes, amely a "Fizetési lista az alább részletezett Kanizsa ellen vetett végvárakról 1633 január elsejétől kezdődően" címet viseli 1 . Érdemes egy kissé jobban odafigyelnünk az összeírás cíZahl Statt Über die hernach volgente Specificierten und Gegen Caiűscha werts Liegenten Granitzen so angehent von ersten Jannuary anno 1633. Lelőhelye a Magyar Országos Levéltár, Családi levéltárak. A herceg Batthyány család levéltára. P. 1322. 12. cs. 327. sz. A Batthyány család körmendi központi igazgatóságának iratai, A hadinépre vonatkozó iratok. (Filmtár, 43514352. sz. doboz.)
