Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

SZABÓ PÉTER: A ZALAI HONVÉD ALAKULATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN,ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ ÉVEKBEN (1938-1945) - A 9. önálló gyalogdandár, s egyéb zalai honvéd alakulatok megalakulása és kezdeti tevékenységei (1938-1941)

volt. A zalaegerszegi 17/111. zászlóalj kiképzési lehetőségeiről, Péchy György, a zászlóalj egykori szakaszparancsnoka, majd segédtisztje visszaemlékezésében az alábbiakat írta le: "Komoly gyakorlótér nem állt rendelkezésre. A Kiserdő volt az egyetlen hely, ahol földmunkát - lövészgödör, lövészteknő kiásását - lehetett gyakorolni. ... Másik gyakorlótér volt az ún. Rabkert és a vasúti pálya közötti kb. 80 méter széles és 300 méter hosszú terület. Hasonlóan kicsi volt a pózvai gyakorlótér is. Ezeken jóformán csak egyes csatárkiképzést lehetett végrehajtani. Már egy rajgyakorlat végrehajtása is nehézségekbe ütközött. A kiképzéshez rendelkezésre álló ún. elemi lőtér - bár csak két lőállással rendelkezett - jól megfelelt. A harcszerű lövészetre időnként a bozsoki lőteret használtuk, de ez is sok kívánnivalót hagyott maga után. ...egy erdős-szőlős domb és erdő közötti kb. 150-180 méter széles és kb. 400 méter hosszú völgyben volt, ahol kényszerűségből - még szakasz kötelékekben is hajtottunk végre éles lőgyakorlatot."

11 A 17/III. zászlóaljjal ellentétben a nagykanizsai alakulatoknak ugyan nagyobb területek álltak rendelkezésre kiképzési feladataik végrehajtására, azonban ezek a gyakorlóterek kissé távol estek a laktanyáktól. A zalai alakulatok kiképzési gondjait némileg az enyhítette, hogy gyakorta igénybe vehették a III. hadtest harcszerű gyakorlatok lefolytatására is alkalmas újdörögdpusztai lőteret. A terület - ahol a lőteret kialakították - Hajmáskér környékéhez hasonló, nagy kiterjedésű karsztos jellegű volt, amely alkalmasnak bizonyult a szakasz és század kötelékben végrehajtott harcszerű lőgyakorlatok lebonyolítására. A kiképzés hatékonyságát nagymértékben nehezítette - a honvédség valamennyi alakulatánál is tapasztalt - gyakorló lőszer, s egyéb kiképzési segédeszköz (puffancs, kézigránát stb.) hiány. "Ezért ezek pótlására különböző kiképzési segédeszközt kellett alkalmazni, kezdve a géppuskák, golyószórók tüzét helyettesítő kereplőktől, s a különböző színű lőirány mutatóktól, a különböző színű zászlókig, melyek lengetésének más és más volt a jelentése - a kiképző leleményességétől függően. Nem is beszélve a két kerékpárra szerelt, falécekből ácsolt, papírmaséval burkolt harckocsi utánzatokról." - emlékezik vissza Péchy György a már említett memoárjában.

12 A zalai alakulatoknál mozgalmasan telt el a honvédség átszervezésének első két éve. A 9. önálló gyalogdandár azon kevés dunántúli seregtest

13 közé tartozott, mely részt vett a kárpátaljai területek birtokbavételére indított önálló fegyveres akcióban. A honvédség ezen vállalkozására a csehszlovák állam szétesése következményeképpen nyílt lehetőség, s német felszólításra történt. Az 1939. március 13-án mozgósított 9. önálló gyalogdandárbeli csapatrészeknek azt a feladatot szánták, hogy a honvédség gyorsan mozgó alakulatainak - elsősorban két lovasdandárának és a 2. gépkocsizó dandárának - előretörését követően a többi gyalogsági és tüzér kötelékkel együtt szállják meg a menetvonalukba eső kárpátaljai településeket egészen a lengyel határig. 11 HL Tgy. 3184. Péchy György i.m. 13-14. o. 12 Uo. 13 A hadosztálytól, illetve dandártól kezdve seregtestnek nevezték az alakulatokat. Berger i.m. I. rész. 1. o.