Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
FOKI IBOLYA: NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR - NAGYKANIZSA HONVÉDZÁSZLÓALJAT KÉR
Rosenberg Ferenc szerint a honvédzászlóalj befogadása az egész város érdeke, ezért a szükséges helyiségeket szerezze meg maga a város. Belus József pedig azt szorgalmazta, hogy a 78. zászlóaljat hozzák ide, mert a zászlóalj parancsnoka, Inkey Kázmér 24 köztiszteletben álló személyiség Kanizsán. A képviselőtestület - figyelembe véve az elhangzottakat - végül úgy döntött, hogy kérni fogja a honvédelmi minisztériumtól egy honvédzászlóalj Nagykanizsára helyezését. Egyúttal elhatározták, hogy a város a laktanya céljára alkalmas épületeket - addig, amíg ezeket fel nem tudja építeni - bérbe veszi. 25 S vajon miért nem fogadták el a közpénzekkel örökké takarékoskodó kanizsai városatyák az itteni polgárok nagylelkű ajánlatát? Egyrészt azért, mert a közös áldozatvállalással demonstrálni lehetett kifelé, hogy a honvédek helyben való állomásoztatása - amint ezt Rosenberg Ferenc a képviselőtestületi ülésen megemlítette - ténylegesen egész Nagykanizsa ügye. Voltak azonban ennek a döntésnek valószínűleg jóval kézzelfoghatóbb okai is. A város feltételezhetően szerette volna maga kiszemelni a laktanyának megfelelő épületeket. Ugyanis ha a polgárok veszik ezeket bérbe, s a bérletet később felmondják, akkor ezt minden bizonnyal a városnak kellett volna tovább fizetni, hiszen a katonák már itt lesznek. S nem mindegy, hogy a város milyen épületért és mennyit fizet. Másrészt nehezen lehetett volna igazságot tenni a bérletet fizető és a bérletet nem fizető, de annak előnyeit élvező polgárok között. Ezért még ugyanazon a képviselőtestületi ülésen bizottmányt alakítottak a leendő laktanya épületeinek kijelölésére. A honvédelmi minisztériumhoz eljuttatott kérvényben először nyilván meg kellett magyarázni a városi tanács korábbi elutasító magatartását, ami a képviselőtestület véleménye szerint kizárólag a tanács és a képviselőtestület eltérő hatásköre miatt jött létre. Érdekes módon ezt követően egy szó sem esett a 168 kanizsai polgár kérelméről, arról, hogy valójában ők indítványozták a tanács döntésének megváltoztatását. A folyamodvány megfogalmazói közölték, hogy az ügyben - annak fontossága révén - ők az illetékesek, majd a továbbiakban az "anyagi tekintetek" és az ezeken felülemelkedő eszmei érték, a hazaszeretet hatásos retorikai fordulatként alkalmazott szembeállításával rátértek Kanizsa múltbéli és jelenkori érdemeinek taglalására. Ezzel azt a látszatot keltették, mintha a képviselőtestület kezdeményezte volna a honvédzászlóalj idehelyezését. A folyamodók ékes szavakkal ecsetelték városuk hazafias érzelmeit, "tiszta, s még a legnehezebb idők és körülmények közt sem palástolt honszerclmét." Mindehhez persze nem férhet kétség, de tudjuk, hogy a háttérben módfelett nyilvánvaló anyagi, gazdasági érdekek húzódtak meg és ezek ösztönözték az itt lakókat a honvédség befogadására. Lehetséges, hogy közvetlenül a kiegyezés megkötése, a független magyar kormány kinevezése után, a nemzeti érzésektől telített légkörben, a nagy remények, az önálló, magyar hadseInkey Kázmér palini születésű 1848-as honvéd őrnagy, aki végigharcolta a szabadságharcot. 1849. ápr. 18-án nevezték ki őrnaggyá. Személyéről bővebben lásd: Bona Gábor: Az 1848/49-es honvédsereg Zala megyei születésű tisztjei In: A szabadságharc zalai honvédéi 1848-1849. Zalai Gyűjtemény 33. Zalaegerszeg, 1992. 17. p. 25 ZML V. 1504. Képv. ül. jkv. 1869. aug. 16. 74. sz.
