Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Katonai küldöttség a bánhoz
"Üdvözöljék nevemben bajtársaikat, híven mondják el ismét nekik, amit mondtam, s döntsenek. Seregem közel áll Önökhöz, én és összes fegyverbarátaim ujjongással fogjuk önöket körünkbe fogadni, ám ha ragaszkodnak ama szándékukhoz, hogy ellenem harcoljanak, gondoljanak arra, hogy két jóbarát, aki egy nézet fölött összevesz, sőt verekedik is, a küzdelem után mégis ismét kibékül, s neheztelés nélkül egymás karjába dőlnek. Isten önökkel". 181 Eredeti tisztázat. MOL Görgey-lt. b/21. fasc. és MTA Könyvtára, Kézirattár. Történelem 2. r. 357/2. Hadműveleti naplók és leírások 1848-49-ből. A találkozóról tudósít Jellacic két tisztjének naplója, Hauptmann II. 12-13. és 204-205. o., magyar fordításban Bősze 140-141. és 147. o., a Dráva-melléki hadsereg tisztikarának nyilatkozata, Pap H. 19-20. o. és KLÖM XII. 1003-1004. o. és a 60. IR. 269. o., ill. ennek nyomán Gelich I. 183-184. o. Csány szept. 17-én Bárczay beszámolója alapján a következőket írta a találkozóról Batthyánynak: " Jellaéic felhívta őket, hogy a katonasággal hozzá csatlakozzanak - beszéde fulmináns és színpadi modorú volt, abból tisztán kilátszott, hogy ő a reakciónak és a katonai revolúciónak feje, kilátszott, hogy egész természete abnormis állapotban van hiúság és ingerültség fokozatával - hiúságát bizonyítja ama költészeti hangú mondása: 'Ich bin weltberühmt' [Világhíres vagyok]. Látható volt, hogy benne az ingerültség és bosszúállási vágy nem egyes miniszter, hanem az egész minisztérium ellen forr - de az ingerültséget, a bosszúvágyat nála legmagasabbra fokozottnak, egész a delíriumig túlzottnak a nádor őfensége ellen tapasztalta, úgy hogy ö, ti. Bárczay kérlelhetése [kérlelhetetlensége] föokának a nádor elleni bosszúvágyot gondolja. Beszéde kedélyes, és abból látható, hogy kitűnő katonai talentummal nem bír. környezőitől nagyon függ, ezek közt kiváltképpen Zeisberg generálistul, ki nála a generál stábnak feje, és a katonai munkálatok vezetője, ennek a magyarok eránti ellenszenve feltűnő, beszéde fonalában minduntalan mutatja, hogy vágyának Buda lészen fő célja. (...) Éppen azért annak bebizonyítására, hogy vannak tántoríthatlan sorkatonai testületek is, világosan elbeszélték Jcllacicnak a küldött tisztek, miképp tiszti tanácskozmányuk alkalmával felszólították a tiszteket egyenes határozott nyilatkozatra, kijelentvén, hogy e zavaros időben, melyben annyi érdekek és nemzetiségek küzdenek egymás ellen, elnézik, ha soraikból az, ki véleményökben nem egyez, kilép, de egysz[ers]mint kimondatott, hogy a változók [valószínűleg: hűtlenek] akasztófára is várhatnak, mindamellett megmaradtak mindnyájan abbeli határozatnál, miszerint ezentúl küzdeni fognak minden, akárhonnén mutatkozó ellenséggel, ki egyenes, világos parancsot nem tud előmutatni őfelségétül. Bárczay a tanácskozmányban kijelentette, hogy a szóadás után minden ingadozást árulásnak és gazságnak tekint - ugyanezt elbeszélte Jellaéicnak is, azért ezt nyilvánosan kimondja mindenütt, titoknak tartatni nem akarja, és a hírlapokba sem bánja iktatását". MOL KPA 101. - A találkozón István nádor fővezérségéről nem eshetett szó, hiszen erről Batthyány csak szept. 17-én értesítette Csányt. Ld. a 49. jegyzetet.
