Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Kivonat a VII. magyar hadtest hadműveleti naplójából 1848 június végétől szeptember 29-ig
Ezért a hadtest valamennyi, az alkotmányra felesküdött tisztjétől követeli, hogy becsületére nyilatkozzon, ezt a manifesztumot hitelesnek, s gróf Lamberg altábornagyot főparancsnokának elismeri-e, vagy sem ? Végül igen hosszú vita döntötte el szavazat többséggel, hogy a hadtest összes tisztje a március havi változások szellemében a magyar alkotmányra esküszik fel, királyi rendelet miniszteri ellenjegyzés nélkül egy magyar alattvalóra, s így magyar katonára sem bír kötelező erővel, továbbá Lamberg altábornagyot sem királyi biztosként, s még kevésbé a magyar hadsereg főparancsnokaként el nem ismeri. A nyilatkozatot később egy második követte: az alkotmány valamennyi ellenségével szemben fegyvert ragadnak, s addig nem nyugszanak, míg a Magyar Királyság alkotmányának teljes élvezete nem biztosított. 81 A gyűlés befejezése után futár hozta a hírt gróf Lamberg altábornagy pesti meggyilkolásáról, ami a miniszterelnököt arra indította, hogy azonnal Székesfehérvárra, a bán főhadiszállására menjen, hogy egy békés megegyezés még fenntartható lehetőségét megvitassa vele. 82 Fligelyt 83 , a horvát hadsereg vezérkaránál alkalmazott cs. kir. őrnagyot, akire a bán egy küldetést bízott a már nevezett gróf Lamberg altábornagy, királyi biztoshoz és főparancsnokhoz, Székesfehérvárról Pest felé utazlában a magyar állás mögött, az előőrsök megkerülése közben a nemzetőrök elfogták és a sukorói főhadiszállásra vitték. Iratai főparancsnokává nevezi ki, szept. 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánítja kinevezését, 28-án a pesti hajóhídon a feldühödött tömeg meglincseli. 80 Lamberg kinevezését közli Pap II. 78-79. o. 81 A napló itt teljesen megbízhatatlan. Az országgyűlési biztosok követelték a képviselőház határozatának kihirdetését, Batthyány pedig ellenezte azt. A tisztikar egy része kijelentette, hogy ha a Lamberg kiküldetésének törvénytelenségéről szóló határozatot kihirdetik, ők leteszik a kardjukat. Erre Perczel Mór és Miklós hazaárulóknak és fekete-sárga mételynek nevezte őket. A helyzetet végül Batthyány mentette meg. sikerült elérnie, hogy a biztosok elálljanak a képviselőház határozatának kihirdetésétől, s megkérdezte a tisztikart, hogy ha Jellacic - Lamberg kinevezése ellenére - folytatná elönyomulását, hajlandóak lennének-e megütközni seregével. Erre a tisztek igent mondtak, sMóga kiadta a rendeleteket a másnapi, védelmi állásban való megütközésre. A haditanácsra ld. Batthyány pöre 246-247. o., Perczel Miklós I. 60-61. o., Ludvigh János 137-138. o., Vendrei, Bp. Sz. 55. k. 399-402. o., Ivánka 18. o., Idősb Szőgyény-Marich 93-94. o., Perczel Mór emlékirata. A feldolgozások közül Jenéi 12-14. o., Urbán: Batthyány 716-717. o., uő.: Pákozd 159-161. o. 82 Batthyány azért ment a bán főhadiszállására, hogy a Lamberg kiküldetéséről szóló királyi kézirat birtokában megpróbálja őt visszatartani a további előnyomulástól. Jellacic azonban - élelmezési nehézségeire hivatkozva - erre nem volt hajlandó. Hauptmann II. 27., Neustaedter II. 103106. o., Batthyány pöre 250. o., Szőgyény-Marich I. 93. o. Fligely, August (1811-1879), cs. kir. táborkari őrnagy, 1848. szept. 28-án magyar fogságba esik, később a cs. kir. katonai földrajzi intézet igazgatója, nyugállományú altábornagyként hal meg.
