Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)
HERMANN RÓBERT: A DRÁVAI HADTEST HADMŰVELETI NAPLÓJA - Kivonat a VII. magyar hadtest hadműveleti naplójából 1848 június végétől szeptember 29-ig
A bán bevonulásával egy időben érkezett a magyar táborba a hír: "A magyar minisztérium nem lévén abban a helyzetben, hogy a vitás kérdéseket békésen oldja meg, lemondott volna, s Magyarország jelenlegi kormánya, mivel a császár Őfelsége nem erősítette meg, törvényellenes lenne". 49 Teleki tábornok ezért 14-én estére összes csapatainak tisztjeit Keszthelyre rendelte haditanácsra, s kinyilatkoztatta: a törvényes magyar minisztérium lemondását közlő hírt vétele után úgy döntött, hogy leteszi a hadtestparancsnokságot. Miután a kormánytól a sürgönyök is befutottak, azzal a szolgálati közleménnyel, hogy a kormányváltásnál Mészáros tábornok megtartja a hadügyi tárcát, s István nádor veszi át a főparancsnokságot, mégsem volt további alap a lemondására. 50 A bán előnyomulása azonban, amelynek célja, megbízható értesülések szerint, a magyar főváros lenne, arra készteti őt, hogy a haza és a katonai becsület érdekében a reguláris csapatok tisztikarát őszinte nyilatkozatra kérje fel: "akarnak-e harcolni a horvát sereg ellen, avagy nem?" A fennálló körülmények tüzetes vizsgálata, s a magyar kormányzatra tett esküből eredő kötelezettségekre való emlékeztetés után az egybegyűlt tisztek a következő döntést hozták: "egy három tisztből álló küldöttséget menesztenek a bánhoz megtudni, hogy Őfelsége Schönbrunnban, 1848 szept. 4-én kelt kéziratán 51 kívül birtokában van-e olyan, amely a Magyarországra történő bevonulásra, s a magyar vívmányok elleni harcra szólítja fel". A megkeresést írásba foglalva, s az összes jelenlévő tiszt kézjegyével ellátva 52 , a küldőitekül választott gróf Bubna őrnagy 53 a Miklós-huszároktól, br. Wiedersperg százados 54 a Wasa-gyalogságtól, s Bárczay kapitány 55 a Sándor-huszároktól, kezeihez adták, hogy vigyék azt a horvát főhadiszállásra. Ugyanekkor minden későbbi magyarázkodás A kormány lemondásának híre szept. 13-án érkezett meg a keszthelyi magyar táborba. Teleki ezután közölte Csányval, hogy mivel "jelenleg semmi törvényes kormány nincs hazánkban", nem fog ellenállni Jellacié seregének, "mivel az eskünk ellen volna". Andics TI. 146. o. A drávai hadtest tisztikarának nyilatkozata szerint a táborba olyan hírek érkeztek, hogy Budapesten nagyszabású köztársasági megmozdulásokra került sor, s a törvényes rend felbomlott. KLÖMXTJ. 1003-1004. o. 50 Batthyány szept. 17-én értesítette Csányt arról, hogy az uralkodó megerősítette az ő ügyvezető miniszterelnöki kinevezését, István nádor pedig előző nap a táborba utazott. Urbán, 1982. 1274. o. 51 V. Ferdinánd ebben e kéziratban visszavonta az 1848. június 10-i, Jellaciéot a báni méltóságból és minden katonai tisztségéből felfüggesztő döntését. Közli Pap n. 1. o. 52 A memorandumot közli 60. IR. 268. o., magyar fordításban Gelich I. 182. o. és Nóvák 90-91. o. 53 Bubna und Littitz, Kari von, gróf (1805-1875), őrnagy a cs. kir. 9. huszárezredben, Móga altábornagy szárnysegéde, Lamberg meggyilkolásának hírére elhagyja a magyar hadsereget, nyugállományú osztrák őrnagyként hal meg. 54 Wiedersperger von Wiedersperg, Alois, báró (1806-?), cs. kir. főszázados a 60. gyalogezredben, honvéd őrnagy, zászlóaljparancsnok, 1849. jan. elején kilép, a cs. kir. hadbíróság rangfosztásra és várfogságra ítéli. 55 Bárczay János (1812-1886), cs. kir. százados a 4. (Sándor) huszárezredben, legmagasabb rangja honvéd ezredes, dandárparancsnok, 1849. febr. 2-án kilép.