Hadtörténelmi tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 36/1. (Zalaegerszeg, 1995)

BARISKA ISTVÁN: EGY KÜLÖNÖS ÁRULÁS TÖRTÉNETÉHEZ (Bezerédy Imre kuruc brigadéros hitszegéséről) - A letartóztatás és következményei

megírt regement commendánsának. " Ez a személy Nemeskéri Kis Palkó hadnagy volt, akinek elöljárója, Pásztói Horváth István megkapta Bezerédy ezredét. De nemcsak az volt a különös, hogy isteni beavatkozásnak tekintette a leleplezést, hanem Bezerédyné felelősségét kereste benne. Esterházy gróf Grajner Antal sümegi kapitányt 1708. szeptember 7-én még keményen megfedte, mert ellenezte a rabságba esett Sümegre szállítását. Dühösen közölte vele, hogy Európában, ha ilyen árulásokat lepleznek le, mindenütt ilyen várakba viszik a rabokat és nem apácakolostorokba, „minthogy azon asszonyoknak instinctusábul történt férjek által hazánk árulása. "

214 Esterházy gróf tehát abban a tévhitben cselekedett, hogy Bezerédyné Széplaki Bottka Máriát még soproni rabsága alatt vették rá, hogy férjét a császáriak oldalára állítsa. Heister gróf győzött az „asszonyhadakozásban" , Nádasdy gróf „a gonosz nyelveskedésberí" és célt ért a távollévő Pálffy gróf 1707-es harcmodorváltása: a Bezerédy-pontok megszerkesztésével. Esterházy generális 1708. szeptember 10-én kérte csak a szentmiklósi paptól Bezerédy grationálisát és Heister leveleit.

215 Addig azonban a kuruc brigadérost felprédáló tisztek verziójának hitében tette meg intézkedéseit. A Bezerédyvel letartóztatottak névsora: sógora Bottka Ádám alezredes, Szegedy Ignác őrnagy, Újkéry János kapitány, valamint Pöstyényi Gergely kapitány — őt a sárospataki végzések említik — nem a beavatottságot jelentik feltétlenül, hanem a Bezerédy-pontokban a tisztekre is kiterjesztett grationális érvényét. Vesztük az lett, hogy bent kvartélyoztak Kőszegen. Védekezni az említett egri levélben kezdett, amikor erre először módja volt. Több mint, egy hónappal a lefogása után. Az eddig soha nem ismertetett levél egy tragikus önvallomás. Bezerédy ebben azt állította, hogy inkább meghalt volna, ha akárcsak hathét héttel korábban is gondolt volna arra, hogy „labancságra" megy. Soha a kísértéseknek nem engedett. A trencséni harcok kimenetelét azonban sokféleképpen állították. Búskomorságba esett. Teljesen megzavarodott és ezért adott „Haiszternek affirmativa választ". Heister harmad-negyed napra kívánta a végrehajtást. Bezerédy azonban ezt nem vállata. Öt-hat hetet kért, hogy „akkorra Kőszegen" megvárja. Haladékot kért, mert nem igazodott ki az „ide által való állapotokon" (azaz a Dunán túlon, hiszen a levél már Egerben készült, a szerz.). Sokezer ember elestéről beszéltek, meg hogy a fejedelem a lovával felbukott, „elannyira, hogy halálra fekszik belé Fölséges Urunk". Bercsényi halálát is terjesztették. Olyan ember mesélte, akinek szavában semmiképpen sem kételkedett és meg is esküdött reá. S közben olyan hírek is jöttek, „kiken bizonyára majd nyíltan lehetett megindulnom." Csak ez indíthatta Bezerédyt Heister ajánlata elfogadására. Heister korábbi kísérletét elutasította, amikor feleségét „rabul elvitték", pedig akkor megtehette volna. Sőt, Bezerédy öt-hat nappal az előtt, hogy „affirmativa választ adott", minden javait és pénzét kihozatta Sopronból. Attól félt, hogy néhányan valóban bemennek a városba, noha ebben nem volt biztos. Azért kért tehát haladékot, hogy hajó híreket kap a Dunán túlról, akkor visszavonja igéretét. S ez így is történt. így Heister azonban gr. Esterházy Antal levelének részlete Grájner Áltálnak, Káin, 1708. szept. 7., uo., 772. o. 5 Kivonat gr. Esterházy Antal levelezéséből, h.n. 1708. szept. 10. uo., 774. o.