Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
CZIGÁNY LÁSZLÓ: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban
Lakyval együtt szerepet játszott az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban. Közismert, hogy a 48-as forradalom elsó' intézkedései a rendre és békére ügyeló' nemzetőrség létrehozására irányultak. 34 Március végén Zalaegerszegen ideiglenes polgári őrség, április elején Alsólendván és Kanizsán nemzetőri csapatok alakultak. 35 Keszthelyen a Georgikon hallgatói indították el a „felvigyázó őrség" szervezését. Április 11-én Ürömi József városbíró azt írja, hogy a nemzetó'rök száma meghaladja a 300-at. 36 Feladatuk kezdetben a közbiztonság fenntartása volt: ekkoriban a „semmivel bíró" keszthelyiek mozgolódását, s az eladósodott környékbeli szőlőbirtokosok nyugtalanságát kellett megfékezniük. 37 Utóbb ebből a „törvény parancsolta nemzeti őrseregból" kiszorult „praktikáns urak" (gazdászok) egy kisebb egységet alakítottak „Zala megyei önkéntes csapat" elnevezéssel. 38 A várost s a grófi uradalmat kellett volna őrizniük, hiszen „Gróf Festetics Tasziló szintén lelkesen támogatta, anyagilag segítette, s fegyverrel szerelte föl az egész csapatot." 38 Az önkéntes csapat létszáma április végére a gimnázium növendékeivel s a vidékbeliekkel 200 főre szaporodott. 39 Minden bizonnyal a szervezésben Laky Demeter és Sebessy Kálmán is részt vett, nem csupán a gimnazisták megnyerésével, de azzal is, hogy „már a nyugtalanságok kezdetekor Keszthely körül fekvő helységekben megkísérelték a nép fellazítását". 40 A májusi délvidéki, Dráva—Muramenti feszültségek megkövetelték, hogy az elsődlegesen karhatalmi feladatok ellátására szervezett állandó nemzetőrség mellett megkezdődjön a „rendes nemzetőrség" (valójában a későbbi honvédség) toborzása. 41 A május 16-i felhívásra még aznap 24 gazdászati gyakornok jelentkezett „honvédnek szolgálni". 42 Május 25-én a keszthelyi templomban szentelte föl Svastics Károly apátplébános az önkéntesek zászlaját. 43 A példaadás meggyorsította az önkéntesek szervezését, a város mesterlegényei s a 34 Nóvák Mihály: Zala vármegye az 1848—49. évi szabadságharcban. Bővített kiadás. Zalaegerszeg, 1906.20—21. p.; Urbán Aladár: A nemzetőrség és a honvédség szervezése 1848 nyarán, Bp. 1973. 178. p.; Vadja László—Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848—49-es polgári forradalom és szabaságharc idején, Zalai Tükör, Zalaegerszeg, 1974. 14—20. p. 36 Nóvák: i.m. 21. p. és Vajda: i.m. 15. p. 36 Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon 1797—1848 Bp. 1967. 226. p. 37 Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokokon. Bp. 1954. 188. p. 38 Nóvák: i.m. 21. p., Süle: i.m. 227. p.; Vajda: i.m. 15. p. 39 Molnár András: A 7. honvédzászlóalj története, A szabadságharc zalai honvédéi 1848—1849., Zalaegerszeg, 1992. 54. p. Kassa Lajos, az egyik alapító tag szavait idézi még: Nóvák 20-21. és 257. p. "Hadtörténeti Levéltár. K.k. KriegsgerichtzuPest. 6. csomó 1849—2/442. Laky Demeter és Sebesy Kálmán iratai. (A továbbiakban: H. L. Laky és Sebesy.) 41 Ezzel a felhívással indult a „rendes nemzetőrség" toborzása, amely önkéntes volt, s amelyet ezzel az elnevezéssel akartak megkülönböztetni a törvény értelmében felállított (ún. állandó) nemzetőrségtől. Nevezték ezeket az új alakulatokat mobilis (mozgó) nemzetőröknek is, de rövidesen jól megkülönböztette őket a honvéd elnevezés. 42 Szekovics Pál keszthelyi georgiconi hallgató és honvéd naplója 1848. május 16-tól 1849. december 9-ig. Közli Darnay (Dornyay) Béla, Keszthely, 1948. 2. p. 43 Bontz József: Keszthely város monográfiája, Keszthely, 1896. 100. p.
