Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

„De ezen eszmét csak a nemzet valósíthatja meg, egyes néposztály soha sem!" — írta Csertán — „... ótalmat csak a polgári szabadságban, mely minden egyéni erőnek teljes szabad kifejló'dést engedjen, és a polgári szabadságot biztosító alkotmányban, mely a kifejtő' erőket egy nemzetiségre pontosítsa össze — ótalmat csak ezekben fogunk találni".

18 Csertán Sándor is megismételte cikkében akossuthi szavakat: „ki nemzetiséget akar, annak előbb nemzetet kell akarnia".

19 A cikk sikere után érthető, hogy a szeptember 9-én Pestre távozó Csány László Csertánt bízta meg, hogy a megyegyűlésen az illir kérdésben képviselje az ő nézeteit is.

20 A Zalai Védegylet megalapításának ötlete Csánytól származott. Az 1843. február 14-én megalakult helyi Védegylet igazgató választmányának tagja lett Csertán, olyan személyek mellett, mint pl. gr. Batthyány Károly, báró Puttheány József, Svastits Károly, Deák Ferenc, Bogyay Lajos.

21 Az 1843-as évben két botrányos ügy is felkavarta a megye politikai életét. A kettő összefüggött egymással, hiszen egyfelől Deák Ferenc országgyűlési követválasztása, másrészt a háziadó vállalása volt a tét. Deák feltételhez kötötte a követi tisztség elfogadását: a megye szavazza meg a háziadó nemesek általi birtokarányos fizetését. A megye birtoktalan „bocskoros" nemesei ezzel szemben ragaszkodtak a nemesi adómentességhez. Forintos György fogta össze és pénzelte a „nem adózó párt" néven ismert konzervatív erőket. „Vérrel szerzett Nemesi szabadságunkatis eltörlik"—hangzott a Kisgörbőn, 1843. március 17-én kelt felhívás, amely nem maradt hatástalan.

22 Az 1843. április 4-i közgyűlésen a konzervatívok megbuktatták mind az adózást, mind Deák követté választását. Miután a liberálisok ebbe nem nyugodtak bele, ismét megindult a korteshadjárat mindkét oldalon. A Deákot támogató párt kortesfőnöke Csány volt, akihez több kortesbeszámoló is érkezett. Ezekből derül ki, hogy maga Csertán is az adózás mellett korteskedett.

23 Az 1843. augusztus 31-én megismételt közgyűlésen közel 3000 nemes gyűlt össze. A többség — a korteskedésnek köszönhetően — most Deák és az adózás mellett szavazott. A közgyűlést követő véres incidensek és az ingatag győzelem azonban meggyőzték az erkölcsi kérdésekben következetes Deákot arról, hogy ne vállalj a a követséget. A konzervatívok ezt követően —1843 szeptemberében ismét elvetették az adózást.

24 18 Pesti Hírlap 1842. szept. 8. „Egyesülési pont" (vezércikk) 19 Varga János: Helyét kereső Magyarország. Budapest, 1982.32. o. (Csertán Egyesülési pont című vezércikkének minden sora alátámasztja Varga János megállapításait.) — Kosáry Domokos: A Pesti Hírlap nacionalizmusa. 1841—44. In: Kosáry Domokos: Nemzeti fejlődés, művelődés — európai politika. Bp. 1989. eredetileg: Századok 1943. 371—414. Idézi Csertán cikkének fő megállapításait. Egyben bizonyíték arra, hogy Csertán a Sz—K vitában K mellett állt. 20 Csertán Sándor iratai. Glavina Lajos levele Csertán Sándornak. Apáti, 1842. szept. 9. 21 Molnár András id. mű 38. o.; ZML. Kgy. jkv. 1843:470. 22 Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez 1876. III. köt. 376—377. o. 23 OL. H 103. 21. cs. Csertán Sándor levele Csány Lászlónak. Pacsa, 1843. jún. 14. vö. Molnár id. mű 44. o. 24 Molnár András id. mű 42—47. o.