Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
Sajnos, a kézműves munkával szerzett jövedelmeket a dikális összeírások itt sem jelezték. A falucska fazekasiparának jelentó'ségét és szervezettségét azonban bizonyítani látszik a dobronaki róm. kat. halotti anyakönyv egy 1841. évi bejegyzése, mely szerint a január 2-án elhunyt Lukács Kata férje Király Miklós céhmester. 44 S mivel Zsitkócon egyéb foglalkozású kézműves csak elvétve akadt, bizonyosra vehetjük, hogy az 1837 és 1845 közötti dikálisokban nyilvántartott Király Miklós fazekas azonos a jelzett évben özvegyen maradt céhmesterrel. Megjegyzem, a későbbi években, sőt még 1845-ben is találunk a helységben egy Király Miklós nevű gerencsért, kivel felnőtt fia is együtt lakott. Akkor ő volt a falucska egyik legmódosabb gazdája 15,56 Ft összesített adóval. Ugyanazon évben a kovácsnak is csaknem azonos volt a gazdasági helyzete: mindketten két pár hámoslovat tartottak, 10 hold körüli II. és III. osztályú szántót, 5 hold körüli rétet, s 6—6 kapás szőlőt műveltek. 46 A Zsitkóccal szomszédos, ugyancsak hetési Bödeháza szintén jelentős fazekas település és viszonylag módos falu volt, hisz e II. osztályba sorolt helységben az 1767. évi urbárium szerint 14 egész 20/32 jobbágytelken 18 telkesjobbágy és 1 házas zsellér lakott, a telekátlag tehát 0,81 volt. 46 1750-ben — mint láttuk— 7 fazekast írtakitt össze, kiknek száma 1770-re 15-re gyarapodott, s munkájuk összesítve 71 Ft-ot jövedelmezett. 47 Az 1773. évi dikálisban 21 adózó nevét olvashatjuk, kik között 14 volt fazekas, 1 pedig kovács. Előbbiek többsége akkor is tartott egy-egy pár lovat, de legalábbis egy pár ökröt. I—II. osztályú földeket műveltek, a legtöbbet Göncz Péter, 16 holdat, valamint II—III. osztályú réteket — ő 8 holdat —, sőt kisebb-nagyobb szőlőt is. A faluban Göncz Péter adója volt akkor a legtöbb, 18,82 Ft. (V. táblázat.) Nem tudjuk az okát, de ezt követően — Zsitkóchoz hasonlóan — itt is fokozatosan csökkent az adózó gazdák száma, s velük együtt a fazekasoké is. 1827-ben pl. 12, 1838-ban pedig csupán 11 gazdát írtak össze 4, illetve 2 gerencsérrel. Köztük 1838-ban Fejér István volt a legmódosabb: 1 tehenet és 3 lovat tartott, s 18 hold I., illetve II. osztályú szántót, 9 kaszás rétet és 11 kapás III. osztályú szőlőt művelt. Mindezek után 21,36 Ft adót fizetett. 48 Megjegyzésre érdemes, hogy az 1820—30-as években Nagy Józsefet hol fazekasként, hol/afeer-ként írták össze még egymást követő években is, s ez nem lehetett véletlen vagy hanyagság, mert előfordult, hogy az előtte s utána összeírt gazda neve mellett egyaránt a figulus = fazekas mesterségnév olvasható. Arányaiban kedvezőtlenül változtak ekkorra a falucska gazdasági viszonyai is, mert a 14 adózó közül 5 úrbéres zsellérsorba süllyedt már. 1839-től a dikálisok mesterség rovatát az összeírok itt is kitöltetlenül hagyták, azért nem foglalkozom velük. 44 Dobronaki róm. kat. egyházi anyakönyvek 141. 46 ZML. Zsitkóc 1827., 1838. és 1845. évi dikális összeírása. 46 FELHŐ — 1970. 378—379. 47 ZML Conscr. Univ. Ö. 1750. és Ö. 46/52. 1770. 48 Itt s a következőkben Bödeháza megfelelő évi dikális összeírása.
