Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

könyvekkel" lép fel a megyegyűléseken, mert a megyébe érkező összes leiratot azonnal kikérik a főjegyzőtől, és a hozandó döntésekben már előre megegyez­nek. Festetics 4—5. sz. jelentése Zala megye 1846. március 2-i közgyűlését, elsősorban az ország sérelmeit összegző zalai körlevél keletkezési körülményeit mutatja be. Az ellenzéki felszólalókat lebecsüli, megkérdőjelezi szellemi képes­ségeiket, és velük szemben egyfajta atyai leereszkedéssel viselkedik (pl. Tolnay Károly kioktatása). Politikai helyzetmegítélése felszínes, s helyenként követke­zetlen. Miután pl. felhívja a figyelmet a zalai körlevélre, ugyanarról az ellenzék­ről, amely azt elfogadta, később kijelenti, hogy „a dacoskodáson kívül egyébb vezérelvük nem lévén". Tapasztalata szerint gyengül az ellenzék, a „statusok" közül egyre többen fordulnak őfeléje, és szeretne hinni Zalabér Horváthnak, aki egyszer kijelentette, hogy „csak ne legyen Csány meg én, megfordul azonnal az egész megye...!" (azaz átáll a konzervatívok táborába). A 6. sz. jelentésében a megye 1846. június 15-i közgyűlését ismerteti, ahol a kormány újabb, a törvényhozást megkerülő rendelete és az adminisztrátor elnöklési joga került az ellenzék támadásánakközéppontjába. Festetics kijelen­tett célja: „az ellenzéket korlátok közé szorítani kell"! Taktikája most sem változott, nem a kortesekre kíván támaszkodni, a „statusok" közül kellene 15— 20-at megnyerni, és így mindig, mégpedig feltűnés nélkül és olcsón rendelkezés­re állna egy szilárd konzervatív többség, nem kellene „cortesekkel megdönteni Zalát". A felszín alatt — titokban —, többen vallják magukat konzervatívnak, de nem merik kimondani, mert elnyomják őket, ezért a konzervatív intelligen­ciát kell erősíteni, akár az ellenzék néhány hangadójának megnyerésével is. Festetics 7. sz. jelentése szerint a megye 1846. szeptember 14-i közgyűlé­sére — az adminisztrátor kérésének és a kortesfőnökök ígéreteinek ellenére -, nem intelligenciával, hanem ismét csak kortesekkel állított be Forintos György. Ráadásul Forintos nem a Festeticcsel megbeszélt taktika szerint, csupán a maga érdekében lépett fel a közgyűlésen, mert még a saját szűk látókörű korteseivel sem tudta elfogadtatni az adminisztrátor taktikai elképzeléseit. Festetics végkövetkeztetése: Forintos és néhány konzervatív ugyan ezentúl félelem nélkül megjelenhet és felszólalhat a megyegyűlésen, de a konzervatív tábor egésze már nem bízik benne, mert egy „elmebelileg kitűnő" vezérre lenne szükség. Festetics 8. jelentésén, amely a megye 1846. november 9-i közgyűlését ismerteti, már érezhető a kiábrándultság. Az ellenzék újra egybeforrott, már Deák is szembeszáll vele, az ellenzék mindenkit terrorizál, nem enged senki olyant felszólalni (és semmi olyat kimondani) aki (és ami) az ellenzék vezetői­nek, Deáknak, Csánynak és Zalabéri Horváthnak a nézeteivel ütközik. Az ellenzék annyira „elszemtelenedett", nyíltan felszólította Festeticset, hogy álljon melléjük, mert Zalában csak akkor számíthat támogatásra. Értesülései szerint az ellenzék már megkezdte a következő évi tisztújítás előkészületeit, a korteskedést, sőt, őt magát is el akarják távolíttatni, és az első alispánt, Kerkápoly Istvánt akarják az adminisztrátori székbe ültetni. Festetics a kon­zervatív párt megszervezésének sikertelenségét azzal próbálja „feledtetni",

Next

/
Oldalképek
Tartalom