Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

„csupán" az emlékirat egy részének, a zalai adminisztrátorságra vonatkozó oldalaknak a közreadása volt. A kéziratból kiderült, hogy Festetics rendszeresen részletes jelentésekben tájékoztatta a kancellárt Zala közgyűléseiről, a megye politikai viszonyairól, valamint saját szerepléséről. Külön érdekessége e jelentéseknek, hogy valamennyit Festetics fogalmazta és tisztázta le saját kezűleg, miután nem talált Zalában egyetlen hivatalnokot vagy írnokot sem, akiben megbízott volna. Festetics eredeti jelentéseit az emlékirat utalása nyomán a Magyar Kancellária Levéltárában, a kancellári elnöki iratok (Acta Praesidialia) között sikerült felkutatni. Az alábbiakban Festetics Leó 1845/47-ben írott jelentései mellett közreadjuk 1877-ben készült emlékiratának Zalára vonatkozó részletét is. Célunk nem Festetics adminisztrátori tevékenységének elemzése — bár erre is kitérünk röviden —, számunkra lényegesebb az, hogy ezek a források rávilágítanak Zala megye 1845/47 közötti politikatörténetének számos, mindeddig rejtve maradt kulisszatitkára. Festetics írásainak jelentőségét az adja, hogy új szemszögből, a hatalom, a kormányzat helyi képviselőjének szemszögéből mutatják be Zala, az ellenzéki vezérmegye politikai viszonyait, eközben több alkalommal magáról Deák Ferencről szolgáltatnak ismeretlen adalékokat. Az adminisztrátori rendszer zalai történetét mindeddig csupán a liberális ellenzék, Deák és Csány László szemszögéből ismertük, az ellenzék belső megosztottságáról vagy a konzervatívok helyi szervezkedéséről csak felszínes ismereteink voltak.

7 Festetics az 1. sz. jelentését az 1845. július 14-i ünnepélyes beiktatásának előzményeiről és körülményeiről írta. Részletesen beszámolt a hűvös, sőt ellenséges fogadtatásról, arról, hogy mit tervezett az ellenzék a beiktatás megzavarására, és arról is, hogy ő milyen módon húzta keresztül az ellenzék számításait. Festetics első helyzetmegítélése szerint az ellenzék megosztott, azt csak a vezetők; Csány László táblabíró és Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás erős keze, sőt terrorja tartja össze. Az ellenzék ugyan támadja őt, de megpróbál közeledni is hozzá; adminisztrátori kinevezését elítélik, de mégis elvárnák tőle, hogy határolja el magát a helyi konzervatívoktól. Festetics ekkori kijelentése, miszerint „nem lesz részrehajló", gyakorlatilag úgy értelmezhető, hogy nem hajlandó elfogadni a megyét uraló ellenzék többségi akaratát, velük szemben meg fogja védeni a konzervatívokat. Már ekkor terveket sző a konzervatív tábor megerősítésére. Az 1843-as hírhedt követválasztás kompromittált „hőseit"; Forintos Györgyöt és Rumy Károlyt, a konzervatívok akkori kortesvezéreit háttérbe kívánj a szorítani és helyettük Császár Ferencet, a hétszemélyes tábla zalai születésű bíráját, a szeplőtlen múltú és köztiszteletben álló férfiút kívánja megnyerni, hogy legyen a konzervatívok tekintélyes vezetője. Festetics törekvése, hogy a korábbi helyi hangadók helyett egy kívülről jött vezére legyen a zalai konzervatívoknak, nem járt sikerrel. 1845 decemberében 7 Zala megye reformkori politikatörténetének legfontosabb forrásai és feldolgozásai: Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. I—II. köt. (2. bőv. kiadás). Bp., 1903.; Ferenczi Zoltán: Deák élete. I—II. köt. Bp., 1904.; Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László, 1790—1849. (Zalai Gyűjtemény, 30.) Zalaegerszeg, 1990. 5—€0. o.