Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

ámde átlátszó javaslatát; pártfogoltjai egytó'l egyig a zalai reformellenzék tagjai voltak. Nem lévén a kormánynak Zalában egyetlen tekintélyes támasza sem, Tolna megyéből került ki Zala új főispáni helyettese, Festetics Leó gróf. 1845. március 27-én kelt adminisztrátori kinevezését 1845. május 26-án hirdették ki Zala megye közgyűlésén.

3 Festetics Leó 1800. október 8-án született Pécsett. Anyja, Sturm Filippina bárónő még születésekor meghalt, így kisgyermekkorától Zalabéri Horváth Franciska (nagybátyjának sógornője) gondozta, akit később apja, Festetics Péter feleségül is vett. Festetics Leó az apját is korán elveszítette, és mostohájának felügyelete alatt nevelkedett Baltaváron. 8 éves korától egy bécsi nevelőintézet tanítványa volt, később néhány évig Festetics György gyámkodott felette Keszthelyen. A fiatal gróf 1825-től kezdve rendszeresen részt vett az országgyűléseken, de mégsem a politizálást választotta életcéljául. Nevét azzal tette ismertté az országban, hogy 1835-ben megalapította Tolna megyei birtokán, Belacon, az első falusi óvodát, majd 1837-ben mint a Kisdedóvó Intézeteket Terjesztő Egyesület elnöke, Tolnán megnyitotta az első magyarországi óvóképzőt. Emellett még zeneszerzéssel is foglalkozott, és elnöke volt a pesti Zeneegyletnek. Az 1830-as években, ha mérsékelten is, de támogatta a tolnai ellenzék reformköveteléseit. Noha nézetei mindig is a konzervatív felfogáshoz álltak közelebb, 1842 novemberében cikksorozatot írt pl. Kossuth Pesti Hírlapja számára a nemzeti színház ügyéről.

4 Előzmények (hivatali pályafutás) nélküli adminisztrátori kinevezése meglepetésként érte Zala megyét. Festetics Leó 1845. július 14-én foglalta el hivatalát, és azt 1848. április 16-ig (a főispáni helyettesek belügyminiszteri felmentéséig) viselte.

5 Ez idő alatt részt vett és elnökölt valamennyi zalai közgyűlésen, amíg 1847 novemberében kezdetét nem vette Pozsonyban az országgyűlés. Megbízatásának nagy ügybuzgalommal, tisztességgel, szorgalmasan és lelkiismeretesen igyekezett megfelelni — ez is kiderül az alábbiakban közreadandó forrásokból. Festetics 77 éves korában, 1877-ben papírra vetette élete meghatározó élményeit, emlékiratai azonban mindmáig kiaknázatlanok, azokról mindössze Török Pál közölt egy vázlatos kivonatot még 1928-ban.

6 Eredeti szándékunk 3 OL. A 45. 1845:217.; Zala Megyei Levéltár (ZML.) Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei és iratai (kgy.jkv. és ir.) 1845—1760.; Pesti Hírlap, 1845. április 1. (444. sz.) 213. o.; Nemzeti Újság, 1845. június 8. (89. sz.) 355. o. 4 Festetics Leó 1845 előtti pályafutásáról: Tőrök Pál: gróf Festetics Leó (1800—1884) emlékiratai. In: Napkelet, 1928.21. sz. 641—648. o.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, III. köt. Bp., 1894.449—450. hasáb; Kempelen Béla: Magyar nemes családok, IV. köt. Bp., 1912.119. o.; Szabó Dezső: A herceg Festetics-család története. Bp., 1928. (Függelékként közli a tolnai Festetics grófok genealógiáját); Pesti Hírlap, 1842. nov. 3. (192. sz.), 774—775. o., nov. 6. (193. sz.), 781— 782. o., nov. 10.(194. sz.), 792—793. o.; Bodnár István—Gárdonyi Albert: Bezerédj István (1796— 1856), Bp., 1918.1—II. köt.; Csapó Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Bp., 1989. 8 Felmentéséről: ZML. Zala vármegye állandó bizottmányának jkv.-e és ir. 1848:10. (Zalában a május 9-i áll. biz. ülésen hirdették ki Szemere Bertalan belügyminiszter 594/13. sz. rendeletét.) 6 Festetics emlékiratainak lelőhelye: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár. Régi és újabb írók. 4. 265.