Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez

IRODALOM BELLOSICS B. 1897. A hetési faház. Ethnographia VIII. évf. 88—103. BÁRDOSIJ.— B. DORNER M. 1975. Adatok a sárvári (és kőszegi) fazekascéh történetéhez. Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 5—6. 1971—1972. 333—376. CZUGH D. 1959. Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén. Néprajzi Közlemények P/. 1—2. 136—147. CSABA J. 1977—78. Adalékok a művésztől Prekmurje északi részének fazekasságához. SAVARIA. A Vas megyei múzeumok értesítője 11—12. kötet. 297— 304. CSAPODY CS. 1933. Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. DOMANOVSZKY GY. 1973. Magyar népi kerámia. Magyar népművészet 1. DOMONKOS O. 1986. (szerk.) A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463—1848.1. köt. Bp. DOMONKOS O. 1991. Magyar Néprajz III. Kézművesség. Bp. EPERJESSY G. 1967. Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. (1686— 1848) Bp. ÉRI L—NAGY L— NAGYBÁKAY P. 1976. A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere 2. FELHŐ I. 1970. Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Bp. GÖNCZI F. 1914. Göcsej és kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár. HOFER T. 1955. Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethnographia. LXVI. 125—186. KERECSÉNYI E. 1976. Adatok a Zala megyei fazekasság történetéhez és értékesítési kérdéseihez. Szekszárdi Tájkutató Konferencia 1975. 79—89. KERECSÉNYI E. 1978. Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez a „Polgárok Lajstroma" (1745—1826) alapján. Zalai Gyűjtemény. 8. Zeg. 115—134. KERECSÉNYI E. 1978. A ruházati ipar mesterei Zala vármegyében 1770—1925. KANYAR J. (szerk.) Stúdium Históriáim Simighiense I. Kaposvár, 217—232. KERECSÉNYI E. 1990. A dobronaki, kebelei és filóczi (egykor Zala vm. ma Szlovénia) parasztfazekasok termékértékesítése az 1900-as években. VII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém. 35—39. KERECSÉNYI E. 1991. A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 19. században. CSERI M. (szerk.) Dél-Dunántúl népi építészete. Szentendre—Pécs, 225—270. KERECSÉNYI E. 1991. Stoletne ljudske dragocenosti v heteáki hiái v Kamovcih (Kámaháza). Vzporednice slovenske in hrvaáke etnologije 7. Ljubljana. 109—115. KERECSÉNYI E. 1991. Iz zgodovine loncarstva lendavskega obmocja (18—19. stoletje). ETNOLOG LII. 130—163. KÓS K. 1944. A züricvölgyi gerencsérség. Dunántúli Szemle XI. évf. 3—4. sz. 118— 131. és 5—6. sz. 208—218. KRESZ M. 1960. Fazekas, korsós, tálas. Ethnographia LXXI. 297—379. KRESZ M. 1991. Magyar fazekasművészet. Bp. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása Bp. I. kötet 1902. II. kötet 1904. NÁDASDY L. 1982. A falusi és mezővárosi kézműipar Vas megyében a 16—19. században. Levéltári Évkönyv. 2. 92—114. NÁDASDY L. 1986. A falusi és mezővárosi céhes kézműipar helyzete Vas megyében a 19. században Vasi Szemle Hagyományok — Helytörténet 96—121. és 261— 283. NOVAK V. 1951. Loncarstvo v Prekmurju. Slovenski Etnograf III—IV. Ljubljana, 111—131. SABJÁN T. é.n. Népi cserépkályhák. Bp.