Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
Németh Fülöp 6 2 2 1 3492234 4/8 Ivanics Márton 6 4 2 1 4 4 10 223 6 — Összesen: 6 37 17 13 6 14 18 43 12 9 18 29 — Az ekkor összeírt 52 háztartás 132 adózó jobbágya között e mesterek a módosabbak közé számítottak! 58 A korábban is említett dikális összeírások közül az 1800—1802. éviről érdemes szólnunk. Az 54 adózó családfőből — közöttük 15 már zsellér volt — mindhárom évben 2—2 fazekasként is tevékenykedett és a 3. osztályba sorolták Őket. Közülük Ivanics Ferenc a fiával dolgozott. Gazdaságukhoz 2 igásökör és 1 tehén tartozott, s csupán 2 hold II. osztályú szántót, 1 kaszás II. osztályú rétet és 6 kapás II. osztályú szőlőt művelt. Összesített^éves adója 4,25 Ft volt, aránylag csekély. Oslai Mihály a fivérével lakott. Ők két ökröt, két lovat és három fejőstehenet tartottak, s 13 hold II—IV. osztályba sorolt szántót, 6 kaszás II. osztályba sorolt rétet és 7 kapás II. osztályú szőlőt műveltek. Összesített adójuk 16,47 Ft volt, s a falu legmódosabb gazdái közé tartoztak. Az elkövetkező évtizedekben Filócz még inkább elzselléresedett és kézművesekről sincs már tudomásunk. Az úrbéresek, főleg III—IV. osztályba sorolt földeket műveltek. 1846-ra az elszegényedés olyan mértékűvé vált, hogy a jobbágyoknak alig volt már lovuk, s csupán néhány jármos ökörrel művelték a földeket. Házanként legfeljebb 1 tehenet tartottak. Az 53 adózó háztartásból már csak 22 telkes jobbágyé, 21 zselléré. Együttesen 70 hold II. 83 hold III. és 17 hold IV. osztályú szántót, 69 hold II—III. osztályú rétet és családonként 2— 10 kapás (csak 4 gazdáé volt ennél több) szőlőt műveltek. 59 Arra sem tárgyi emlék, sem írott forrás nem utal, hogy a filócziak céhszervezetkeretében fazekaskodtak volna. A mesterségből származó csekély jövedelmükből arra következtethetünk, hogy legény nélkül, kontárként mázatlan edényeket készíthettek... Vilko Novak azonban beszélt még olyan idős fazekasokkal, kiknek emlékezetében élénken élt a hajdani céhes élet emléke. 60 Számos, a fazekassággal foglalkozó történeti forrás hivatkozik az 1828. évi országos összeírás kézművesipart is felmérő adatsoraira. Magam is sokszor dolgoztam a Zala megyei anyaggal. Vizsgálatát ezúttal azért mellőzöm, mert meggyőződtem arról, hogy ez az összeírás a kézműipar vonatkozásában rendkívül hiányos, s egyáltalán nem megbízható. 61 Összefoglalva a feudális kor különféle adóösszeírásaiból a Lendva-vidéki fazekassággal kapcsolatban leszűrhető eredményeket, megállapíthatjuk, hogy e vidék kézművesei, így a fazekasok is, zömmel telkes jobbágyok voltak, s mint 58 ZML Conscr. Univ. Ö. 46/42. 1771. 69 Filócz 1800—1802. évi dikális összeírásai. ZML. 60 Az 1813. évi céhügyi rendelet 33. cikkelye engedélyezte, hogy olyan falvakban, ahol céhek nincsenek, működhessenek kontárok, de legényt nem tarthattak. NOVAK — 1951. 112—113. TGYM A/1797—90. 61 KERECSÉNYI E. — 1978. A ruházati ipar... 219—220.
