Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
KERECSÉNYI EDIT: Adatok az Alsólendva (Lendava) vidéki fazekasság XVIII–XIX. századi történetéhez
ADobronakon 1728-ban összeírt 65 örökös jobbágy, 18 zsellér és 1 nemes jogállású személy közül 6 volt fazekas — latin szóval figulus —, s mindannyian 1/8—1/8 jobbágytelken gazdálkodtak. Közülük: Gerencsér István munkája évi 2 Ft-ot, Kovács Istváné és fiáé 2 Ft-ot, Karos Péteré és fiáé 1 Ft-ot, Kovács Jánosé és fivéréé 2 Ft-ot, Csuka Istváné és fivéréé 1,50 Ft-ot jövedelmezett, Darvas Péteré és fiáé azonban semmit. Dolgozott még akkor itt 2 varga és 4 kovács is. Gáborjánháza 16 jobbágyából 4 volt kézműves. Fejér János bíró negyedtelkesként két fivére közreműködésével gyakorolta a fazekasmesterséget, ami 4 Ft-ot jövedelmezett számukra. Dolgozott még e falucskában 2 kovács és egy varga is. Kámaháza 6 jobbágya közül 2 tevékenykedett fazekasként, 2 pedig vargaként, s szintén negyedtelkesek voltak. Lukács Istvánnak és fivérének a cserépedények készítése 6, Korcsmár Jánosnak és fivérének 10 Ft hasznot hajtott. Az országúttól kissé távolabb fekvő, az erdődben megbúvó Radamos, úgy tűnik, kevesebb zaklatásnak volt kitéve a háborús időikben. Itt 11 örökös jobbágyot, 19 zsellért, valamint 1 nemest írtak össze ez évben. A zsellérek közül négy gyakorolta a fazekasmesterséget, ám közben —jobb megélhetésük érdekében — az elhagyott telkekhez tartozó földeket és réteket művelték. Nevük és jövedelmük: Antal Györgyé, Szekeres Györgyé és Traiber Mihályé 4—4 Ft, Magyar Istváné pedig 8 Ft volt. 11 A békésebb évtizedek bekövetkeztével Lendva-vidék is fokozatos fejlődésnek indult. Az Esterházyak a XVIII. század elsó' felében ugyanis még nagy gondot fordítottak a jobbágyok termelőerejének, tehát anyagi helyzetének fokozására 12 . A parasztok nagy része fél- vagy negyedtelken gazdálkodhatott, s mivel ekkor még az allodiális termelés csekély volt és nem terhelték túl Őket szolgáltatásokkal, a falvak gyorsan népesedtek. A nép mindenütt szorgalmasan irtotta, majd művelés alá fogta a hatalamas Fekete-erdőt. Emellett egyre nagyobb súlyt helyezett az állattartásra, hisz a lábon elhajtott jószágot könynyebben tudta értékesíteni. Fokozatosan benépesedtek a korábbi puszta telkek is, melyek száma 1715—30 között 668-ról 482-re csökkent. 13 Az I. táblázatból nyomon követhető az egyes települések népességének, valamint a kézművesek számának alakulása. A vizsgált helységek zöme a tágabb értelemben vetthetési néprajzi csoporthoz tartozó magyar falu, csupán Filóczot és Kebelét lakták szlovén jobbágyok. De e két település is — részben a fazekasság, részben az egyházszervezet révén 14 — szoros kapcsolatban állt az előbbiekkel. 11 ZML Zeg. Conscr. Univ. Ö 22/e. és Ö 22/g. 1728. 12 CSAPODY— 1933.31. 13 CSAPODY — 1933. 49. 14 Kebele 1748. évi betelepítésétől a dobronaki plébánia filiája volt, miként több hetési falu is.
