Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)

Nem erősítik meg azonban — legalábbis Zala megyét illetően — azt az állítását, hogy sikerrel járt volna Meskó kísérlete 1934 után a válság hatására pártjába áramlott agrárszegénység kiszorítására, s ezért ért el lényegtelen eredményeket az 1935-ös választásokon.

77 Az áttekintett adatok arra utalnak, hogy Zalában 1934-ben és 1935-ben is a birtokos parasztság legszegényebb régetei támogatták a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártot. Ezt bizonyítja ifj. Eitner Sándor ajánlóinak (Zalaegerszegi választókerület) társadalmi megoszlása is (14. sz. táblázat).

78 Az összegzés szerint — ha okkal feltételezzük, hogy a háztartásbeliek nagyobb része az ő házastársuk volt — a földművesek közül került ki az ajánlók több mint 80%-a. Az egyes községek lakosságának foglalkozás és birtoknagyság szerinti megoszlását tükröző' statisztikai adatok azt is bizonyossá teszik, hogy e rétegen belül elsó'sorban a kisebb tulajdonnal rendelkezők támogatták a nyilas jelöltet.

79 Ennek az országos átlaghoz képest jelentős, egyben radikalizmusra hajlamosabb tömegbázisnak minden bizonnyal szerepe volt abban, hogy a párt (szintén) értelmiségi zalai vezetői kevéssé voltak tekintettel az alkotmányos követelményekre, politikai akcióikban a törvénytelen megoldásoktól sem riadtak vissza. Befolyásuk pedig nagyobb is lehetett volna, ha a kormányzat és a közigazgatás nem korlátozza működésüket adminisztratív, erőszakos eszközökkel. Ez a szociális összetétel és politikai radikalizmus több elemében inkább a kaszáskeresztes mozgalomra emlékeztet, mint a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt szakirodalmunkban leírt jellemzésére. A fenti jelenségek és összefüggések okait jelen közleményünkben nem tárhatjuk fel a teljesség igényével. Ugy véljük azonban, részleges adataink és vázlatos összehasonlító áttekintésünk is igazolják: érdemes és szükséges alapos kutatásokra építve megvizsgálni a nemzeti szocialista típusú magyarországi pártok bázisát, működését, a korabeli magyar társadalomra gyakorolt tényleges hatását. A Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt esetében ehhez kecsegtető forrásanyag áll rendelkezésre a Zala Megyei és a Vas Megyei Levéltárban. 77 U. o.: 93—100. 78 ZML TB—KV 1935 — ijfú Eitner Sándor ajánlási ívei. 79 V. ö.: Az 1930. évi népszámlálás II. rész. Foglalkozási adatok, MSK Új s. 86. kötet. 156—159.