Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)
ben volt. Ebben a közegben a hangzatos ígéretek, radikális változásokat követelő jelszavak iránt nagy fogékonyságot mutattak. 73 A vázolt gazdasági és szociális adatok—problémák bizonyára meggyőző magyarázatot adnak arra: miért egy szélsőjobboldali párt és nem pl. a demokratikus reformokat követelő, a birtokos parasztság érdekeit megfogalmazó Független Kisgazdapárt tehetett szert jelentős befolyásra e rétegek körében. Meskó Zoltán azonban nem hirdetett olyan radikális programot, mint pl. Böszörmény Zoltán 1932-ben vagy Szálasiék 1935 után. 74 Böszörménytől eltérően Meskó mozgalma inkább kispolgári jellegű volt, s a vidéki tisztviselőkre, a közigazgatási alkalmazottakra, az intelligenciára kívánt támaszkodni. 75 Adataink igazolják Szakács Kálmán megállapítását, miszerint a fentiektől eltérően Zalában a nyilasoknak erős befolyásuk volt a szegényparasztságra is. Nem kevésbé azt, hogy vezetői értelmiségiek (ügyvédek), birtokosok voltak. (Lásd a vezetők felsorolását a 4. lapon és a 19. sz. jegyzetet). 76 73 A hangulatot meggyőzően érzékelteti az alábbi nyilatkozat, melyet 38 nagykutasi lakos küldött a NEP zalaegerszegi szervezetének. ZML foisp. biz. 39/1935 (eredeti helyesírás). Nyilatkozat Alulírottak 1932 évben Kiskutas község határában lévő Lőwenstein-féle uradalom területéből földreform követkéz (sic!) 1—1 kat. hold földet igényeltünk, melynek vételárát 1932-ben az országos földrendező bíróság 800—900 P-ben állapította meg oly feltételek mellett, hogy a vételárt egyenlő részletekben 50 év alatt kell kifizetni. Ezen vételár a mai rossz gazdasági helyzetben oly magas, hogy azt a földből kitermeltetni a legjobb gazdálkodás mellett és teljesen lehetetlen. A földet mind nincstelenek igényeltük, más kereseti forrásra a mai nehéz viszonyok között nem számíthatunk, mint annak az igényelt egy hold földnek a jövedelmére, abból pedig annyit jövedelmeztetni nem lehet, mint amennyit évente a vételárba kell fizetni. Nyilatkozatunkat azzal terjesszük elő, hogy a jelenlegi képviselőválasztás alkalmával szavazatunkat úgy magunk, mind családtagjaink a nemzeti egységes párt jelöltjére adjuk, ha választás előtt kiviszi, hogy az igényelt född vételárát kat. holdanként 300 P-re leszállítja. Ha pedig ezt nem tudja teljesíteni, odaadjuk szavazatunkat ahova akarjuk. Nagykutas, 1935. márc. 25-én. Horváth Antal sk. leíró 38 aláírás (sk.) 74 V. ö.: Szakács: 1989., illetve Magyarországi pártpromramok 1919—1944. 42., 45., 52., 58. sz. dokumentumok. Meskó mozgalmának általában kevésbé radikális voltát — több más tényező mellett — a párt vezetőjének addigi pályafutása, s annak során kialakult politikai habitusa is befolyásolta. Böszörménytől és Szálasitól eltérően az 1930-as évek elején nem homo novus-ként jelent meg a magyar politikai életben. 1917-től volt parlamenti képviselő. 1919 és 1921 között több kormány időszakában töltöttbe államtitkári posztot különböző minisztériumokban. Ügyvezető elnöke volt a Nagyatádi-féle kisgazdapártnak, 1922 elején ő is csatlakozott a Bethlen által létrehozott Egységes Párthoz. A kormánypárton belül radikálisabb agrárius nézeteivel annak jobbszárnyához sorolható. A földadó emelése miatt kilépett a pártból, de a frankhamisítási botrány idején ismét annak tagja és képviselője lett. Az Egységes Párt jelöltjeként választották képviselővé 193 l-ben is. Ebből a politikai pályából is kövekezett(mely egyben jelezte is), hogy nézetei közelebb álltak a Bethlen vezette konzervatív körökéhez, mint radikálisabb pályatársainak törekvései s náluk mérsékeltebb változásokat követelt az ország társadalmi és politikai struktúrájában. (Országgyűlési Almanach az 1931—36. évi Országgyűlésről, Szerk.: Haeffler István, MTI, Bp., 1931. 216., illetve Szakács: 1989.) 78 Szakács: 1963. 88. 76 U. o.: 27.
