Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)

ben (Haám Artúr, Hadnagy Domokos, Pálffy Daun József) a NEP központi vezérkaránál szélsó'ségesebb, a nemzeti szocialistákéhoz közel álló nézeteket hirdettek.

68 Zalában a mezőgazdasági munkások, a kicsiny, alacsony értékű földdel rendelkező, ezért bérmunka vállalására is kényszerülő, de a nagyrészt erdőkből, legelőkből álló gazdag paraszti illetve nagy- és középbirtokokon kevés munkaalkalmat találó szegényparasztok tömegei kilátástalan helyzetben voltak. Ezek a csoportok könnyen hajlottak a radikális eszmék elfogadására, képviselőik követésére. Az egzisztenciális gondok és a szélsőjobboldali politikai orientáció korrelációját bizonyítja az is, hogy a nyilasok Zalán belül földrajzilag jól körülhatárolható, összefüggő térségben tudtak szervezkedni, illetve leltek támogatókra. E terület a zalaegerszegi, a zalaszentgróti, a tapolcai, a sümegi járás egészét, az alsólendvai járás északkeleti, illetve a novai és a pacsai járás északi részét foglalja magába. E területek községeiben említenek a korabeli dokumentumok nyilas szervezeteket, illetve szervezkedést. Itteni választókerületekben (alsóbagodi, badacsonytomaji, bocfóldei, novai, pacsai, zalaszentiváni, zalaszentgróti) választottak rendes és póttagokat a nyilasok közül a megyei törvényhatóságba és adtak ajánlásokat (pacsai), illetve szavazatokat (zalabaksai, zalaegerszegi, zalaszentgróti, tapolcai) Meskó híveire az 1935. évi országgyűlési választásokon. Ugyancsak itt található (Zalaegerszegtől nyugatra a Zala völgyében) az a 8 egymáshoz közeli falu, melyek képviselő-testületeiben és elöljáróságaiban a tagok legalább 50%-a volt a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt képviselője. (1. sz. táblázat) A nyilas befolyás mértéke azonban ezen a területen is egyenetlen volt. Sajnos nem rendelkezünk községsoros adatokkal az 1935. évi országgyűlési választásokról, s csak a kerületek egy részéből vannak hasonló adatok az 1934. évi megyei törvényhatósági választásokról. E korlátok ellenére is tendencia értékű azoknak a településeknek a megoszlása, melyeket a feltárt dokumentumok Meskó pártja kapcsán megemlítenek, mint pártszervezet, pártrendezvény helyét, nyilas vezető, képviselő vagy képviselőjelölt lakhelyét, olyan települést, ahol a párt képviselőjelöltje ajánlásokat vagy szavazatokat kapott. Az adatokból jól kivehető, hogy a nyilasok térnyerése a zalaegerszegi járásban (64 községből 46, 71,88%) és a zalaszentgróti járásban (27—20, 74,07%) volt a legnagyobb. A két járásban mindkét említett választás során, a zalaegerszegi járásban azokat megelőzően a községi képviselő-testületek megválasztásakor is jelentős számú szavazójuk volt a nyilasoknak. Ezzel szemben a szomszédos tapolcai járásban 35 községből 14 (40%), a novaiban 37-bŐl 14 (37,84%), a pacsaiban 33-ból 14 (42,42%), a sümegiben 32-ből 3 (9,37%), a balatonfürediben 26-ból 4 (15,38%) község nevét találhatjuk forrásainkban. Az alsólendvai járásban forráshiány magyarázhatja, hogy csupán 1 helység nevét említik. Ugyanakkor az 1934. és 1935. évi két választás eredményeinek egybe68 Farkas: i. m. 184—189.