Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)
megyei arányokat jóval meghaladó részesedése. Különösen szembetűnő', hogy Zalában a legtöbb bérmunkást foglalkoztatni képes 1000 kh. feletti nagybirtokok területének mindössze 26,52%-a volt szántó, kert, rét, szőlő, s ez az arány az 50 katasztrális holdnál nagyobb birtokokon is mindössze 32,03%. A nagy kiterjedésű erdők, illetve jelentős állattartás jóval kevesebb agrárproletár és szegényparaszt számára biztosított állandó vagy alkalmi munkát. Ezt bizonyítják az egy munkavállalóra kivetített területi adatok (11. sz. táblázat 66 ). Kitűnik belőlük, hogy Fejér megyében az egy mezőgazdasági cselédre, munkásra, illetve szegényparasztra jutó földterület messze meghaladja az országos átlagot és a másik két megye átlagát mind az 50, mind az 1000 hold feletti birtokkategóriában. Akár a birtokok összes területét, akár az intenzív művelési ágakat vizsgáljuk. A Zala megyei adat (7,92 kh) az 1000 kh. feletti birtokok összes területéből egy cselédre—munkásra jutó átlagok tekintetében — ha kevéssel is — meghaladja a baranyait (7,88 kh) és jelentősen felülmúlja az országosat (6,43 kh). Ezzel szemben kedvezőtlenek Zala számára az arányok az összes birtokterületrelációjában is az 50 kh. feletti birtokkategóriában. Ha pedig csak a szántó, kert, rét, szőlő területek egy potenciális bérmunkásra jutó átlagait tekintjük, nyilvánvalóvá válik a zalai munkavállalók messze legrosszabb helyzete. Ha a fenti adatokból kiindulva vizsgáljuk a három megye agrárnépességének politikai orientációját, szoros összefüggést fedezhetünk fel a birtokos parasztság és a mezőgazdasági munkásság, cselédség aránya, a birtokok nagyságának, jövedelemtermelő és eltartó képességének, valamint a munkaalkalmak alakulása és a különböző politikai pártok befolyása között. Baranya megyében, ahol relatíve nagy a 10—100 hold közötti birtokok száma és területi részesedése, a viszonylag nagy területű jó talajadottságú birtokok a válság legnehezebb éveiben is biztosították legalább az önellátást és a reményt a túlélésre. Ez a —jóllehet korlátozott és veszélyeztetett — biztonságérzet is magyarázza a megye birtokos parasztságának átlagosnál nagyobb politikai szuverenitását, ami két jelenségben öltött testet. Egyrészt abban, hogy egy részük erős fenntartásokkal, érdekeinek következetes képviseletét feltételül szabva csatlakozott a kormánypárthoz. Másrészt (és főként) abban, hogy itt a Független Kisgazdapárt a NEP-pel azonos mértékű befolyásra tett szert. 67 Közöttük a kialakult gazdasági és politikai rend radikális felforgatását sürgető eszmék nem keltettek visszhangot. Fejér megyében a nagyszámú agrárproletár körében sikerült ugyan teret nyernie Meskó pártjának. A nagybirtokon élő, egzisztenciálisan függő sőt kiszolgáltatott helyzetben lévő gazdasági cselédek többsége a nyílt szavazások során zömmel a munkaadó gazda, illetve a vezető gazdatisztek politikai akaratát követve voksolt. Abban azonban, hogy mind a hét kerületben kormánypárti jelölt győzött, ezen kívül szerepet játszhatott az a tény is, hogy közülük töb66 U. o. továbbá MSK Új s. 86. kötet 46.*, 60*—62* 87 Vonyó József: A Nemzeti Egység Pártjának társadalmi bázisa Baranya megyében (1933—1936) in. Baranyai Helytörténetírás 1983—1984., Szerk.: Szita László, Pécs, 1985. 178—183., illetve Vonyó: 1985—1986. 357—359.
