Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)
tekintettel arra, hogy a szervezés csupán a pártalakítás feltételeinek megteremtésénél tartott. A helyzet később sem változott. 54 Ezzel szemben rohamosan növelte befolyását, építette ki szervezeteit a Független Kisgazdapárt. Olyanynyira, hogy a 8 választókerület közül hétben indított jelöltet, akik az összes szavazatok 42,6%-át nyerték el úgy, hogy a községek 55,6%-ában a választók többsége rájuk adta voksát. 55 Ha a politikai erőviszonyok hátterét akarván feltárni, a társadalmi struktúrát vizsgáljuk, az első feltűnőjelenség, hogy az agrárnépesség aránya mindhárom megyében (Baranya: 67,72%, Fejér: 72,57%, Zala: 70,27%) jelentós mértékben felülmúlta az országos vármegyei 56 átlagot (61,43%). Az őstermelésből élők túlsúlya azonban a fenti számok ellenére Zalában volt a legnagyobb. Baranya (mely egyébként is a legiparosodottabb a három közül) és Fejér esetében az arányszámításban nem szerepelnek az önálló törvényhatósági jogú, polgárosodott megyeszékhelyek adatai. A megyeszékhelyekkel együtt az agrárnépesség aránya az alábbi módon alakult: Baranya és Pécs együtt: 55,37%, Fejér és Székesfehérvár együtt: 64,35%, Zala (Zalaegerszeggel és Nagykanizsával): 70,27%. 57 A három megye (Baranyában és Fejérben a megyeszékhely nélkül) politikai viszonyainak, az egyes pártok társadalmi bázisának alakulása szempontjából meghatározó volt ennek a több, mint kétharmadnyi agrárnépességnek a politikai magatartása és azt befolyásoló belső rétegződése (7. sz. táblázat 58 ). Nemcsak a népességen belüli aránya miatt. Azért is, mert (épp a fentiekkel összefüggésben) mind a kormánypárt, mind az ellenzéki pártok egy része (mindenekelőtt a Független Kisgazdapárt és a náci típusú pártok) egyaránt legfontosabb bázisuknak tekintették a parasztságot. Az őstermelők között (a keresőket tekintve) a legszegényebb agrárproletár népesség (gazdasági cselédek, mezőgazdasági munkások, napszámosok) aránya Baranya megyében volt a legkisebb (40,6%), s alig volt több Zalában (43,6%). Fejér megyében viszont az agrárkeresők 58,6%-a volt mezőgazdasági bérmunkás. Fontos különbség azonban Zala és Fejér között, hogy Fejérben e rétegen belül — a zalai arányokhoz viszonyítva — lényegesen több volt az állandó munkát, tehát viszonylagos egzisztenciális biztonságot élvező cseléd. A birtokosok és bérlők birtoknagyság szerinti tagolódása erősen módosítja ezt a képet. Baranya megyében a parasztság 33,2%-a rendelkezett legalább az önellátást biztosító 10 hold feletti birtokkal. Fejérben e réteg csak 22,9, Zalában pedig mindössze 14,4%-nyi volt. Baranyában volt a legkisebb és Zalában a legnagyobb az 1—10 (62,9%, illetve 78,3%), valamint a 0—1 katasztrális holdnyi birtokkal rendelkezők (3,5%, illetve 6,7%) aránya. Ez azt is jelenti, hogy 84 U. o.: 361—362. 88 U. o.: 357—359. és 372—374. 86 Ez az átlag nem tartalmazza Budapest és a törvényhatósági jogú (zömében a legiparosodottabb) városok adatait. 87 Az 1930. évi népszámlálás II. rész, Foglalkozási adatok, Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (MSK Új s.) 86. kötet, Bp. 1934. 46* és 48* 88 U. o.: 46.*, 60*—62.*
