Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VONYÓ JÓZSEF: Meskó pártja Zalában. Adatok a nyilasok Zala megyei szerepéről és társadalmi bázisáról (1933–35)
tes izgatás, illetve ilyen célokat szolgáló nyomtatványok terjesztése miatt. 13 A betiltások, nyomozások és perek ellenére a főispán ekkor még nem látott nagy veszélyt a párt működésében. Április után ugyanis összejöveteleiket engedélyezte azzal az indokkal, hogy szervezkedésük így könnyebben ellenőrizhető', melytől a titkos szervezkedés megszűnését várta. 14 A következő egy év nem igazolta reményeit. A nyilasok számottevő befolyásra tettek szert egyes falvak mképviselőtestületeiben, a törvényhatósági (1934 november) és az országgyűlési (1935 április) választások során. Mindenekelőtt azonban az tisztázandó, melyik náci típusú párt vagy pártok játszottak szerepet Zalában. E téren több momentum is módszertani nehézségeket okoz. A sajtótudósítások és dokumentumok a helyi fasiszta szervezeteket Nemzeti Szocialista Pártként emlegetik. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt nevet — minden egyéb, társadalmi rétegre utaló jelző nélkül — a Festetics-féle párt viselte. Itt azonban nyilvánvalóan nem erről van szó. A kortárs hivatalnokok és újságírók gyűjtőnévként használták a Nemzeti Szocialista Párt elnevezést az egymással alapvető hasonlóságot mutató fasiszta pártok megjelölésére. Ez alól még a belügyminiszter sem volt kivétel. 15 Minden bizonnyal azért is, mert e szervezetek 1934—1935-ben többször szövetkeztek egymással vagy egyesültek, hogy aztán néhány hónap múlva más összetételben igyekezzenek erősíteni pozícióikat. Ugyanígy nem differenciál a pártok és vezetők megnevezésére használt „nyilas" szó. Igaz, a nyilaskeresztet és a zöld inget Meskó pártja használta először, rövidesen azonban a többi — Böszörménytől elkülönülő — párt is átvette. 16 Jóllehet az 1934. évi dokumentumok nem adnak semmilyen támpontot, az 1935. évi választásokhoz kapcsolódó iratok adatai alapján bizonyosak lehetünk abban, hogy Zalában Meskó Zoltán Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártját szervezték helyi hívei. Ezt igazolják a választási iratok, továbbá egy belügyminisztériumi iratból készült másolat, mely szerint a „Meskó-féle nyilaskeresztes párt" vezetői 1935 május elejére Zalaegerszegre kívántak országos táborozást szervezni. A hely megválasztásában az motiválta Őket, hogy a párt ebben a megyében a legerősebb, jelöltjei itt érték el a legjobb eredményeket. 17 Ezt erősíti az 1919—1944 közötti pártprogramokat közlő kötetben olvasható utalás is, mely szerint a párt 1933 után a Nemzeti Szocialista Párt nevet használta. 18 A párt legaktívabb, a hatóságok által is nyilvántartott zalai vezetői és 13 ZML föisp. biz. 69/1935. " ZML foisp. biz. 50/1934. 16 ZML foisp. biz. 70/1934. — A belügyminiszter 180180 (1934.) VIII. a. sz. rendelete a Nemzeti Szocialista Párt jogosulatlan szervezkedésének megtiltásáról. 16 Tilkovszky: i. m. 210. 17 ZML IV. 403. Zala Vármegye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának iratai 1935. (TB—KV 1935) a zalaszentgróti és a zalaegerszegi választókerület választási iratai, ifj. Eitner Sándor ajánlási ívei, illetve ZML föisp. biz. 51/1935. — Másolat a 6776/1935. VII. res. B. M. sz. iktatványból. 18 Magyarországi pártprogramok 1919—1944, Szerk.: Gergely Jenő, Glatz Ferenc, Pölöskei Ferenc, Kossuth, Bp. 1991., 314.
