Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

NÉMETH LÁSZLÓ: Zsidók Zalában a XVIII. század első felében

József, Kanizsán Lengyel Jakab rendelkezett még üsttel. Pálinkafó'zó'nként 6 Ft 18 xr. adóval terhelték a taksát, ami 31 Ft 30 xr-t jelentett. 6 családfő' kereskedését ítélték jónak, ami 8 Ft-jával 48 Ft-tal növelte a jobbmódú gazdák adóját. Ilyen volt például a tapolcai Benedek József, aki négy lovat tartva 14 Ft 7 xr-t adózott, vagy a kanizsai Lengyel Jakab —, akit az 1735-ös összeírás még Polák Jakabnak hív —, akinek pálinkafőzője, 4 lova és 2 kt cskéje is volt. Őrá 19 Ft 55 xr-t vetettek ki. 11 család kereskedését találták közepesnek. Ez a minősítés, 3 Ft-tal emelve az adót, 33 Ft-ot tett ki. Ugyancsak 11 esetben minősült kicsinek, gyengének a kereskedés mértéke. 30 xr-t számol­tak fel erre a nagyságrendre. Ez 5 Ft 30 xr-t eredményezett. A sümegi Marx Benedek két társával szabómesterséget folytatott ebben az időben. O 20 Ft-ot adózott iparűzés után. 40 lovat, 8 tehenet és 5 kecskét jelölt összesen a lajstrom. Lovanként 30 xr-t, tehenenként szintén 30 xr-t, a kecskéért 15 xr-t vetettek ki. Ekkor 60 xr. tett ki egy forintot, így jön ki a 216 Ft 01 xr., ami a megyei adó teljes összegét jelentette. Érdekessége még az összeírásnak, hogy a megyében a 12 egyedül élő zsidó családfő közül 10 Szentgróton élt. Ez a teljes szentgróti zsidó létszám. Tehát itt jobbára csak kereskedéssel foglalkozó, de letelepedni nem kívánó zsidóságról beszélhetünk. Az 1746-os összeírásban csak két névazonosságot tudunk kimu­tatni Szentgróton a három évvel korábbi állapothoz képest. AZ 1746-OS ÖSSZEÍRÁS Az 1743-as adóztatási kísérlet eredménytelensége is szerepet játszott abban, hogy az uralkodó 1746. május 23-án kelt leiratában újabb rendkívüli adót rendelt el. B0 Minden zsidó személy — beleértve a segédeket, a férfi- és női szolgákat is — 2 Ft-ot tartozott fizetni a kincstárnak. 51 Az adó kivetéséhez alapul szolgáló összeírásnak részletesebbnek, minden személyre kiterjedőnek, elvben lélek­összeírásnak kellett volna lennie. 52 Sajnos, az összeírást rendkívül pontatlanul és hiányosan végezték. Legfőbb gyengéje azonban az, hogy nem egységesen készült. Az 1740-es évek második felében a szűkebb értelemben vett Magyarország — a Partium, Erdély, Horvátország, valamint a katonai határőrvidék kivételé­vel — 36 megyéjében és 9 városában összesen 14.847 zsidó élt. 53 A tartományi biztosságon készült kimutatás szerint a soproni kerülethez tartozó Zala megyei zsidók száma 336 főre tehető, míg a kerületi zsidóság összlétszáma 3.386 volt. 54 Az 1746-os Zala megyei összeírás 27 községben 92 családot jelölt, akik a következő helyeken laktak: Szentgróton 10 család, Egerszegen, Keszthelyen 80 Ember: i. m. Bp, 1963. 68. p. 61 Uo. 68. 52 Gonda: i. m. 37. p. 63 Ember: i. m. Bp, 1963. 72. p. M Uo. 74. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom