Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa
A megye hivatalosan csak szeptemberben értesült lefogásáról. 105 Szeptember közepén a foglyokat Pestre vitték: „Aradról Pestre hozattunk, betegen szállottam útra". 106 Pesten a foglyokat szabadlábra helyezték, de a vizsgálat alatt a várost nem hagyhatták el: „Mi követek, számra mint egy 60-an kik (...) fogságban kerültünk, Haynau ó' kegyelmessége rendeletéből szabadon eresztettünk, azon okból, hogy magunkat annál könnyebben védelmezhessük. (...) Ügyünk tehát függőben van (...), egyébiránt az ausztriai kormány (...) minden feladott vagy köztudomásból forradalmi tények megbüntetésénél kérlelhetetlen szigorral jár el, úgy más részről bűnt nem keres, nem kutat. El lehet mondani, hogy a foglyok nagy része nem kormányi rendelet, hanem egyesek feladása (besúgása) vagy az illető tisztviselők túlbuzgó eljárása által került rabságba. Sőt úgy látszik, azon tisztviselők, akikre az elítéltek bízva vannak, nem is igen szeretik az ilyen kutatásokat, mert jól tudják ők, ha túl szigorral vezettetnének a nyomozások és a múltnak minden redői szétbontatnának, végtelen sokra menne a vádlottak száma, pedig már az eddigiektől is szívesen menekednének, mert inkább csak példát felállítani mint nagy számban büntetni volt szándékuk. (...) Függetlenségi Acta ki nem hirdetett, arra eskü senki által nem tétetett, nép felkeléssel nem zaklattatott". 107 Leveléből kitűnik, hogy ő is érezte, miszerint az osztrákok elsődleges célja a példa statuálás. A szabadságharc leverése után az osztrákok új polgári és katonai közigazgatást vezettek be. Zala megye a pécsi polgári kerülethez tartozott Somogy és Baranya megyével együtt. Ez a rendszer csak 2 hónapig volt érvényben. 108 Csillagh Lajos, aki az 1847-es tisztújítástól a megye vezető tisztviselője volt, Csertánra nézve terhelő megállapításokat írt 1849. október 21-én a Baranya megyei alispáni hivatalnak. Zala megye tisztviselői Csillagh szerint a mindenkori magyar kormány rendelkezéseit végrehajtották és „a magyar ügy iránti túlbuzgóságból semmit olyat nem tettek, a mi nekik parancsolva nem lett volna (..., mind addig ti. míg Csertán Sándor teljhatalmú magyar kormány biztos Zalában meg nem jelent [május végén —június elején! ki először Zala Egerszegen, aztán pedig Keszthelyen nép gyűlést tulajdon elnöklete alatt tartani parancsolt, a hol is mindenek előtt a pártütő kormány által ki adott és ide zárt rögtön ítélő bíróság eránti javaslatot kihirdette, a Zala megyére esett újonczoknak június 15 napjáig okvetlenül leendő kiállítását elrendelte és az általa kirendelt nemzetőrök által Zala megyét (...) elzáratta. Én ugyan ez alkalommal többi tisztviselőknek nevükben is hivatalomról lemondottam, Csertán Sándor azonban a tisztviselők lemondását (...) el nem fogadván kijelentette, (...) ben106 Csertán S. iratai. Dátum nélküli ceruzával írott levél. 107 Csertán Sándor iratai. 1849. október 13-án Pesten kelt levél barátjához címezve. A név nélküli levél Bogyay Lajosnak, a megye akkori kormánybiztosának szólhatott, erre a kezdő sorok is utalnak: „örülök, hogy a biztosságot felvállaltad, mert meg vagyok győződve, hogy hatalmadat a nép javára... pártolására is fordítandod". Bogyay Lajos 1847-ig a tapolcai járás főszolgabírója volt. 1848/49-ben pedig nemzetőrtiszt és őrnagyként harcolt. 108 Halász Imre id. mű 102—104. o. — Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849—1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Tankönyvkiadó, Bp. 1981.
