Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

15-én újra kinevezték — most már a Szemere-kormány — Zala megye kormánybiztosává. Feladata a bizottmány újjáalakítása és a rend helyreállítása volt.

76 Debrecenből 1849 május végén érkezett meg Keszthelyre, ahol nagy tömeg fogadta. Csertán beszámolt az országos hadihelyzetről, s felkérte a lelkészeket: „hadseregeink győzelme fölötti méltó és közös örömnek kimutatása jeléül (...) népünnep tartassák vallásos szertartások gyakorlása mellett".

77 A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésére és az új megyei bizottmány megalakítására népgyűlés összehívását tervezte. Még aznap megjelent Kanizsán is, és a „városháza erkélyéről lelkesítő beszédet tartott. Buzdította a népet hazaszeretetre, egyetértésre, kitartásra, mert csak így lehet a hazát megmenteni".

78 Az új bizottmány létrehozására a május 29-i megyegyűlésen került sor. Egyben ekkor volt az első ülés is, ahol Csertán bemutatta megbízólevelét, amely szerint felhatalmazták, hogy: „a Nemzet Függetlenségi nyilatkozatát kihirdettesse, a hadseregnek a megyét érdeklő élelmezése eránt intézeteket tegyen". A bizottmány örömmel fogadta Csertán újbóli kinevezését és ígéretet tett, hogy „az általa (...) kiadandó rendeletet pontosan engedelmeskedni és végre hajtani"

79 fogják. Még ekkor sor került rögtönítélő hadi és polgári vegyes bíróságokról szóló nemzetgyűlési határozat ismertetésére. Mivel nem múlt el a külső támadás veszélye, a nemzetgyűlés 50.000 újonc kivetését határozta el, amelyből a megyére 1142 fő jutott. Csertán kérte a bizottmányt, hogy ennél többet állítsanak ki. Sikerült elérnie a létszám 2007-re való felemelését.

80 A császáriaknak behódoló tisztviselőket Csertán is a helyükön hagyta. Mivel Zalaegerszeg ki volt téve az ellenség betörésének, a kormánybiztos és a bizottmány Keszthelyre tette át a székhelyét. Gaál Miklós, a dunántúli erődítések építéséért felelős tábornok 1849 májusában újabb nemzetőrök kiállítását kérte a megyétől, amely kérést Csertán is megerősítette. A nemzetőrök századosaitól napi jelentést kért, egyben elrendelte egy 600 fős védsereg felállítását. Ennek ruházatáról, felszereléséről is intézkedett.

81 A nemzetőröket felállíttatta a határra: „Kollátszegtől Letenyéig már rendelkeztem, Letenyétől Lendváig a nemzetőri századokat úgy ossza fel, hogy azoknak egy része (...) folyamatosan őrködjék (...) minden esetekről nekem Keszthelyre tudósítást küldend".

82 Szervező munkája közben folyamatosan küldte a jelentéseit Szemere Bertalannak és Csány Lászlónak. Ezekből derült ki, hogy Csertán Sándor nem egyszerűen csak végrehajtotta a kormány 76 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:1. sz. (máj. 29.) — Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok. Okmánytár. Szerk. Hermann Róbert és Pelyach István. Bp. 1990. 475—476. o. 77 Czerny Margit id. mű 141. o. 78 Cser József: N-kanizsa a szabadságharcban. Zalai Közlöny 1895. szept. 7. 79 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:1. sz., 2. sz., 3. sz. (máj. 29.) 80 ZML. Áll. biz. jkv. 1849:5—6. sz. (máj. 31.) 81 Szarka Lajos: Egy feledésbe merült zalai honvédtábornok Gyulai Gaál Miklós pályafutása. 1799—1854. (szakdolgozat), ZML. kézirattára. — ZML. Áll. biz. jkv. 1849:12. sz. (máj. 31.) 82 ZML. Vegyes iratok. Csertán S. levele Dervarics András nemzetőr századosnak 1849. máj. 29.