Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
NÉMETH LÁSZLÓ: Zsidók Zalában a XVIII. század első felében
Egerszegen lakik Salamon és egy Dávid nevű zsidó, kinek felesége és József nevű fia Rohoncon él. Négy lóval és egy szekérrel vásárokra járnak. Tartanak még egy keresztény kocsist is. Az uraságnak egy boltért ésegy házért 60 Ft árendát fizetnek. Posztóval, vászonnal, mézzel és dohánnyal kereskednek. Fundust nem bírnak, a városnak nem fizetnek semmit. Alsólendván tartózkodik MarxLebli és Marx Jakab. Az utóbbinak két házas fia van, az egyik Salamon, a másik József. A család Rohoncon él. Egy boltért és egy házért 30 Ft árendát fizetnek a hercegi háznak. Kereskedésből élnek, posztót, vásznat, mézet és aprólékos portékát árulnak. Külső-Lendván 28 lakik Marx Jakab zsidó, aki házas és egy Mózes nevű fia van. Négy lovat tart. Két boltért és egy házért 30 Ft árendát fizet. Ezenkívül semmit nem fizet Lendván, csak Rohoncon, mivel ott van a felesége és a háza is. Szabad kereskedéssel bír. 29 Az 1725-ös összeírás 20 családfőt, 25 fiú és 13 leánygyermeket sorolt fel. ebbe beletartoztak a már házas gyermekek is. A 20 családfő közül 16 házas. Az összeírt zsidók származási helyét 14 alkalommal tüntették fel a források. Valamennyien Rohoncról jöttek és családjuk is ott élt. A lovak száma 41. A hat szekér mellett hat keresztény kocsist írtak össze. Összesen öt zsidó szolgát foglalkoztattak. 10 helyen árendáltak boltot, házat, vagy boltos házat. Néhány helyen a bérbeadó földesúr nevét is feltüntették a források. Kereskedésből, házalásból éltek, különféle portékákat, dohányt, vásznat, posztót, mézet árultak. Pálinkafőző ház például kettő volt az alsólendvai uradalomban, mindkettő lendvai zsidók kezén, akik a pálinkafőzésért illetéket kaptak, viszont a pálinkát kötelesek voltak beszolgáltatni. 30 Valószínűsíthető, hogy a nagyobb tőkeerővel rendelkező zsidók keresték fel ekkor e megyét, akiknek lehetőségük volt arra, hogy távol maradjanak otthonuktól, boltot béreljenek, lovakkal, szekerekkel vásározzanak. Az adósságaik és az árukészletük nagysága is ezt támasztja alá. Az összeírásból — néhány gyermek kivételével — a zsidók életkorára vonatkozó adatok hiányoztak. AZ 1735-ÖS ZALA MEGYEI ZSIDÓÖSSZEÍRÁS Az 1725—28 között végrehajtott országos összeírás alapján a magyarországi zsidósággal szemben semmiféle rendszabályt nem léptettek életbe. A zsidók beköltözésére és számarányuk korlátozására tervezett intézkedések elmaradtak. 31 28 A XVIII. században megkülönböztették a külső és belső várost Alsólendván. ZML. IV. 9/a. 1717. 29 ZML. IV. 1/b. 1728. január 25. 30 Csapody Csaba: Az esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp., 1933. 45. p. 31 Ember: i. m. Bp., 1963. 58. p.
