Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

hogy emellett Csertán a gyámügyi választmány elnöke volt 1848. július 3-ig, amikor Pestre távozott az országgyűlésre.

34 Zala megye kilenc követet küldhetett az országgyűlésbe. Az 1848. június 15-i követválasztás előkészületei során a követjelöltek közé került Csertán Sándor is. Az 1848. június 4-i zalaegerszegi városi közgyűlésen így határoztak személyéről: „Zalaegerszeg városának is érdekében feküdne képviselőjének olyan egyént választani, kiben honunknak e jelen kétes állásában ismeretes hazafiúsága s értelmiségére nézve egész bizalmát helyeztethesse, az egész gyülekezet szilárd jelleméről, jeles elmetehetségéről és lelkes hazafiságáról annyira ismeretes Csertán Sándor táblabíró úrnak választására nyilatkozott."

35 Megválasztása — ellentétben más megyei választókerületekkel — egyhangú volt

36 A követválasztás után Csertán végrendeletet készített, amelyben felsorolta a családi vagyonnak feleségétől származó részét. Óvatosnak és előrelátónak bizonyult, mert a szabadságharc bukása utáni vagyonelkobzások a házastárs részét nem érintették. Országgyűlési szereplése a Közlöny hasábjain nyomon követhető. A Közlöny július 6-i száma írt a megnyitó ülésről, ahol a képviselők bemutatták az elnökségnek megbízó levelüket. Csertánt a kifogás nélküli tagok között említették. A képviselőket a ház megalakulásakor 9 osztályba sorolták. O a VI. osztályba került, míg Deák Ferenc a IX-be. Közlik a képviselők szállását is: „Csertán Sándor vm. K I. belv. Uri u. 447 sz.".

37 Az első népképviseleti országgyűlésen Csertán Sándor szerény szerepet játszott. A 6 jegyzőre leadott voksok közül ismeretlenül is két szavazatot kapott. A szavazások során általában a többség véleményét osztotta. Első felszólalására 1848. augusztus elején került sor, amikor Eötvös elemi oktatásról szóló törvényjavaslatát módosítani kívánta. Az augusztus 8-i szavazáskor — a többséghez tartozva — a közös iskolák mellett tette le a voksát.

38 Augusztus végén az udvar leirata veszélyeztette a Batthyány-kormánynak a „rend és béke" megőrzésére irányuló politikáját. Batthyány és Deák után — akik Bécsben kihallgatásra vártak — 100 tagú küldöttség indult útnak 1848. szeptember 5-én az országgyűlési képviselők közül, köztük volt Csertán Sándor is.

39 Nem volt ott viszont a szőlődézsma megszüntetésének megszavazásakor, hiszen nem adta le szavazatát. 1848 szeptemberében — a zalai újoncozás segítésére — eltávozott az országgyűlésről.

40 34 Uo. 55. o. 35 Sebők Samu: Adatok Zalaegerszeg történetéről 75. o. — Nóvák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban. Zalaegerszeg, 1906. 30. o. ZML. Kgy. Jkv. 1848:985. sz. (június). 36 Nóvák id. mű 3—4. o. —Vajda László—Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc idején. Zalai Tükör 1974. Zalaegerszeg, 11. o. 37 Közlöny 1848. július 6. 106. o. (sorshúzás), 107. o. (szállás), június 7. (nincs ellene kifogás). 38 Közlöny 1848. aug. 5. (57. sz.) 269. o. Az 1848:20. tcikk azt mondta ki, hogy a vallások teljesen egyenlőek és a vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletei a „közálladalom" által fedeztetnek. 39 Közlöny 1848. szept. 6. 459. o. (névsor) 40 Közlöny 1849. jan. 28. 13. sz. 47. o.