Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

VAJDA LÁSZLÓNÉ: Csertán Sándor, Zala megye kormánybiztosa

is.

4 A bölcsészetet Győrben tanulmányozta, jogot 1825—28 között Pozsonyban tanult. Valószínűleg megfordulhatott ekkortájt az országgyűlés karzatain is. Miután 1829-ben ügyvédi szigorlatot tett jeles eredménnyel, Zala megyében joggyakornokoskodott.

5 1833-ban nősült meg, felesége, Szladovits Borbála szintén nemesi családból származott. Harmonikus házasságukból 4 gyermek született: László (1835— 1904), Károly (1845—1919) valamint Paulina és Emília.

6 A gyermekek közül Károly, a gelsei birtokos vitte a legtöbbre, Zala megye alispánja volt a dualizmus idején (1886—1906 között). Tisza Kálmán hívei közé tartozott, és az 1905— 06-os válság idején mondott le tisztségéről. Csertán Sándor hivatali pályafutását tiszteletbeli alügyészként kezdte. Több pert is vezetett, majd 1834-től Zala megye másod alügyészévé nevezték ki. Még ugyanebben az évben kinevezték táblabíróvá.

7 1836-ban megpályázta a zalaszentgróti Battyhány-i uradalom ügyédi állását.

8 A liberális Batthyányi Károly gróf ügyeinek intézése mellett a veszprémi káptalan merenyei uradalmában is ügyvédként dolgozott.

9 Csertán Sándor vagyoni viszonyairól az 1835-ös nemesi összeírásokból kaphatunk képet: Egy évi jövedelmének „összességes summája 221 Ft 19 krajcárt tészen". De bizonyítható, hogy a családi birtok ekkor még özvegy édesanyja kezén van, annak éves jövedelme „1140 ft 33 Kr.".

10 Bár az összeírás csak bevalláson alapuló becsült adatokat tartalmaz, valószínű, hogy ebből a jelentős összegből az egyedüli fiú nagyobb mértékben részesült. Családi osztozkodásra nővéreivel és sógoraival csupán 1848. október 7-én került sor. Ekkor a gelsei birtokot (valamint a hozzátartozó ingóságokat és készpénzt) osztották fel a „zavaros idők viszonyait tekintvén".

11 (Összevetésül: Csány László egyéves jövedelme ugyanekkor 967 ft volt.)

12 4 Vas Megyei Levéltár Kőszegi fióklevéltára. A Bencés Rend Kőszegi Gimnáziumának iratai 68. köt. (1815—1824). A 13 éves Csertán Alexander eminens voltát bizonyítja 1821/22-es évben. — Csertán Sándor életrajza. In: Zala—Somogyi Közlöny, 1864. február 20. sz. (III. évf.) 6. sz. A halálakor készült méltatás kiemelte: „Tanulási ideje alatt szerény, erkölcsös viselete és vasszorgalma által kitüntetve tanítói előtt kedves volt". 6 Deák Ferenc levele Stettner Györgynek. 1829. március 27. In: Taxner—Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből. Bp. 1987. 92. o. — Csertán Sándor életrajza. Zala—Somogyi Közlöny id. száma. — ZML. Kgy. jkv. 1829:1060. sz. 6 Csertán Ferenc által összeállított családfa. — ZML. Egyházi anyakönyvek másodpéldányai. A Nemesapáti római katolikus plébánia könyvei. 1833. jan. 10. esküvő; 1835, 1837,1839, 1845. gyermekek születése. 7 ZML. Kgy. jkv. 1834:2025. sz. (szept. 22.) 8 Csertán Sándor iratai (Csertán Ferenc tulajdonában Zalaegerszeg). B Veszprémi Káptalan hiteles levele 1840. október 20. (Csertán Sándor iratai). A káptalan elismerőleg nyilatkozott róla „megbízván tapasztalt hűségében, jó lelki esmeretében, és elegendő jártasságú tudományában tellyes meghatalmazottunknak". 10 ZML. Zala megye nemesi vagyonösszeírása 1835. Kapornaki járás Nr. 46. Nemesapáthy — Gelse — Csány. 11 Göcseji Múzeum Zalaegerszeg. Történeti dokumentáció 31. 156.1. Ideiglenes osztályos levél. (A Csertán család irattárának töredéke.) 12 Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén. In: Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790—1849. (Zalai Gyűjtemény 30. sz.) Zalaegerszeg, 1990. 111. o.