Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
CZIGÁNY LÁSZLÓ: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban
helyzetről, s felkérte a lelkészeket, hogy „népünnep tartassák vallásos szertartások gyakorlása mellett." 64 Csertán május 29-én Zalaegerszegen újra megalakította a megyei bizottmányt, azonban biztonsági okokból május 31-től az üléseket Keszthelyen tartották. 65 Itt intézték a megyei, polgári és hadi ügyeket. 66 A június 8-i ülés tárgyalta Sebesy Kálmán folyamodását. 67 Sebesy arra kérte a bizottmányt: „hogy mivel Horváth Vilmos 2-alispán Ur őt az eránt: hogy a népet communismusra vezérlő beszéde által tévútra ne vezesse meg intette, s így akis Komáromi, Szalavári, Meszes Györki s más foglalásokiilyen izgatásai következéseinek tulaj donittatnak, ezért e tárgyban egy választmányt rendelni s az eredményről jelentést néki kézbesíteni méltóztassék." 68 A keszthelyi városbíró vezetésével lefolytatott tiszti vizsgálat Sebesyt minden indoklás nélkül felmentette. 69 A Csertán érkezését követő vasárnap Laky Demeter szónokolt az egybegyűlt tömeghez „és azt feltüzelte, hogy minden lehetségest tegyen meg a megszerzett szabadságért és a császári csapatok fegyvereinek a leghatározottabb ellenállást tanúsítsa." 70 Csertán javaslatára a környéken is tartottak népgyűléseket, főleg azért, hogy a nép készen legyen anyagi áldozatra, s végső esetben az önvédelmi harcra is. Ezekben a hetekben a legfontosabb munkát a megye lakosságának mozgósítása, majd a népfelkelés katonai keretekbe állítása adta. 71 Ezt sürgette a kormánybiztos június 30-i felhívásában is, amikor megbízta a szolgabírákat, hogy „...minden község legalább két... a Hazához hű és a nép bizalmát bíró egyént küldj ön a népgyűlésre". 72 Ajúlius 16-ra Keszthelyre meghirdetett népgyűlés azonban a hadiesemények miatt elmaradt. 73 Közben Laky Hertelendy László szolgabíróval Páhok, Sármellék, Vita és Szántó helységekbe ment, és az összegyűlt népnek felolvasta és megmagyarázta Csertán felhívását. 74 A július 15-én tartott utolsó megyegyűlés már arról határozott, hogy a „Nagykanizsai és Zalaegerszegi mezővárosokba berohant ellenség ellen a szántói járásbeli községekből népfölkelésre szóllítattván a lakosok." 75 Ezt az 84 Cserny Margit: Adatok az 1848-as forradalom és szabadságharc történetéhez Veszprém megyében, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 9. sz. Veszprém, 1970. 125—144. p. 86 Bontz: i.m. 109. ZML. Áll. biz. jkv. 1849. május 29. 1. sz.; Vajda: i.m. 43. p. 66 A bizottság munkáját részletesen ismerteti Degré Alajos: Zala megye központi közigazgatása 1848-ban, Zalai Tükör, Zalaegerszeg, 1974. 43—59. p. 87 Bontz: i.m. 109. a bizottmányi ülés idejét helytelenül június 6-ra teszi. 68 ZML. Keszthely város levéltára, M. Biz. jkv. 119/1849. A parasztmozgalmakról ld. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez, Bp. 1951. 89 Bontz: i.m. 109. p. és Cserny: i.m. 141. p. 70 H. L. Laky és Sebesy. 71 ZML. Áll. biz. jkv. 1849. május 31.12. sz. Csertán a népfelkelést már május végén megemlíti, de a tényleges felhívásra csak később került sor. 72 ZML. Áll. biz. jkv. 1849. június 30. 216—217. sz.; H. L. Laky és Sebesy. 73 ZML Keszthely város levéltára, M: Biz. jkv. 119/1849. 74 H. L. Laky és Sebesy. A felhívás témái: a magyar nemzet kihirdetendő függetlensége, egy megyebizottság felállítása és az adótörvény kiadása. 78 ZML. Zala megyének 1849ik évi július hó 16-án tartatott rögtön itélő törvényszéke jegyzőkönyvéből, Keszthely és ZML. ÁB jkv. 1849. július 15-i ülés, szám nélkül. (Az osztrákok Dondorf vezetésével július 12-én foglalták el Zalaegerszeget, míg Knezevich Kanizsát szállta meg július 15-én.)
