Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
CZIGÁNY LÁSZLÓ: Laky Demeter és Sebesy Kálmán a szabadságharcban
őr tisztek kardossan voltak." 53 Ugyanaznap — Jellasics felvonulásának hírére — megkezdődött a drávai hadtest visszavonulása Keszthelyre, 64 a nemzetőrséget pedig Csány a horvát támadás megindulásakor hazabocsátotta. 65 „A bán további előnyomulása elől a nemzetőrség visszavonult, és amikor szeptember közepe táján az feloszlott", Laky és Sebesy visszatért Keszhelyre. 56 Jellasics seregeinek elvonulása után hozzákezdtek a székszakadt nemzetőrök gyülekeztetéséhez, hogy zavarják a horvát sereg utánpótlását. 67 Az első sikeres gerillaakcióra szeptember 24-én került sor a szőcsényi erdőben, ahol a keszthelyi és a csatlakozott somogyi nemzetőrök elfogták Jellasics utánpótlását, s ekkor foglalták le a bán levelezését is. 68 Laky és Sebesy szőcsényi részvételét az 1849-es hadbírósági jegyzőkönyv sem ítéli meg egyértelműen: „részt vettek az elmúlt év szeptemberében Szécsönynél (sic!) egy kincstári szállítmány elvételében, de ezt megfelelő tanúk hiányában nem lehet bizonyossággal állítani." 59 Bizonyos azonban, hogy novemberben már Keszthelyen tartózkodtak, hiszen a hónap elsején megkezdődött a tanítás a gimnáziumban. 60 Lakyék novembertől május közepéig a gimnáziumban tanítottak, nem hagyták el Keszthelyt, így nem vettek részt a Muraköz felszabadításában, illetve a decemberi visszavonulásban sem. 61 Nem tudunk a 49-es tavaszi tevékenységükről sem. Laky Demeter '48 tavaszán és nyarán a nemzetőrség, majd a honvédség szervezésében segédkezett. Ellenségei is elismerték, hogy néplelkesítő szavaival többet ártott nekik, az osztrákoknak, egy kis hadseregnél. 1849 május közepére Zala megye felszabadult az idegen uralom alól. Május 26-án Keszthelyre érkezett Csertán Sándor kormánybiztos. 62 A balatoni kikötőnél lelkes beszédben üdvözölte őt Laky Demeter. 63 Innen a városi nagyvendéglobe mentek, ahol Csertán tájékoztató értekezletet tartott: beszámolt a hadi83 Laky Antal: 153. p. (A „Zöldfa" vendéglőben volt Csány László kormánybiztos főhadiszállása '48 nyarán.) 64 A drávai magyar hadtest zöme szept. 13—18. között Keszthelyen táborozott. Innen indult a 7. zászlóalj Pákozdra, ahol részt vett a csatában. (Molnár, i.m. 72—77. p.) 88 Aradi: i.m. 66—69. p.; Molnár: i.m. 70—76. p. 66 H. L. Laky és Sebesy; Ambrus közlése; „szeptember elején, nem lévén nyakukon ellenség, megkezdhették az iskolai előadásokat" — tehát téves (Ambrus József: Az 1848 és 1849-ig évi szabadságharcban részt vett római és görög katolikus paphonvédek albuma, Nagykikinda, 1892. 240. p. A kérdésnek az lehet a magyarázata, hogy a „9-et" nem novembernek, hanem szeptembernek olvasta. 57 Horváth Vilmos zalai alispánt szept. 18-án nevezte ki Batthyány Lajos kormánybiztossá, feladata a népfelkelés és honvédtoborzás elősegítése, valamint Jellasics utánpótlási vonalainak veszélyeztetése volt. 88 Bontz szerint (i.m. 102. p.) az eset szept. 29-én történt, ugyanő 72 társzekérről ír. A szőcsényi eset részletes leírása u. o. 102—107. p.; Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár (1820—1853), Somogyi Almanach, 43—44. sz., Kaposvár, 1987. 53—54. p., Varga János: Népfölkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén, Bp. 1953. 107—108. p. 89 H. L. Laky és Sebesy. 80 Uo. 61 Ambrus szerint az iskolaévet még május első felében befejezték (i.m. 240. p.). Valójában Laky tanóráit még május 19-én, Sebesyét május 23-án is látogatta a gimnázium igazgatója. („Ertesítvény"; 1849. aug. 3.) 82 Vajda: i.m. 37. p. 63 Ambrus: i.m. 241. p.
