Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához

Antal a kerületi ülés elé terjesztette Zala vármegye sérelmét az egyházi hovatartozást illetően.

74 Az előterjesztés — a többi sérelemmel együtt — a következő diéta tárgyalásainak idejére maradt. A követek 1830. december 9-én elküldött jelentésükben már arról tudósítanak, hogy kitűzték az országgyűlés határnapját. Ekkor írják meg azt is, hogy a Deák Antal által előterjesztett sérelmet már időhiány miatt nem tudják megvitatni.

76 Deák Antal szerepléséről ekkor azt írta, hogy ellenzéki és konzervatív volt. Ellenzéki, hiszen harcolt az újoncozás ügyében; az ügy fő szónoka és képviselője volt. Természetesen neki sem volt közömbös a Részek és Erdély visszacsatolása. De konzervatív nézetei is előkerültek, amikor amellé a csoport mellé állt, akik szerint Magyarország nádora mindig a királyi család tagja legyen.

76 Ferenczy az alkotmányos ellenzék szilárd tagjának, Werbőczianusnak, az ősi alkotmányhoz ragaszkodó nemesnek tartotta.

77 Az országgyűlés idején Deák Antalról született egy úgynevezett „charakterizáló Vers" is: „A tiszta érző kebelnek, midőn java Honnyának forog fenn, soha sem kellenek rangjai Királlyának Arany Kults azért nem kellett, mert azt nem Hazám adja, Szívem jutalma csak az lesz, ha Honnyát megtartandja."

78 1831. január 17-én a megyegyűlésen újra Deák Antal elnökölt, mint első alispán.

79 Zala megye már ekkor határozatot hozott, a soron következő országgyűlési utasítás néhány pontjáról, amelyekre nézve a döntést az országgyűlés a megyékre bízta. Ilyen volt az a felvetés is, amely szerint ezentúl ne a jobbágyok adóiból fizessék a követek bérét, hanem a nemesség fedezze a költségeket.

80 Megválasztották a következő diétái utasítást készítő bizottság tagjait is, amelynek mind Deák Antal, mind öccse, Ferenc tagja lett. Deák Antal vezette az újoncok kiállításáról és elosztásáról döntő bizottságot is.

81 A megye következő tisztújítására 1831. június 20-án került sor. A tisztújítások alkalmával az első alispán minden alkalommal lemondott a tisztikar nevében, de ezek általában csak formális lemondások voltak. Deák Antal lemondása azonban most végeleges volt. A közgyűlés jegyzőkönyve ugyan konkrét okot nem örökített meg, de valószínűleg egyre romló egészsége miatt vált meg a tisztétől.

82 1831 után előtérbe kerültek a polgári-nemzeti átalakulás kérdései, melyhez egész vármegyék csatlakoztak a politikai küzdőtéren. A megyék az 1830-as diétán elhalasztott bizottsági munkálatok kérdésében három csoportra oszlot74 Guzmics 138—142. p. 75 ZML kgy. jkv. 1831:2 (jan. 17.) 76 Ferenczi 1. köt. 76. p. 77 Uo. 16., 74. p. 78 OL P 61. Bogyay család levéltára 9. csomó, 1819—1836. 1830. 7. fol. 79 ZML kgy. jkv. 1831:2 (jan. 17.) 80 Horváth 252. p. 81 ZML kgy. jkv. 1831:3,4 (jan. 17.) 82 Uo. 1831:1620 (jún. 20.)