Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához

érzelműeknek adták. Miután Antalt a legjobb hazafiak egyikének tartották, ezzel a címmel kívánták az udvar politikája mellé állítani. Deák Antal azonban nem vágyott a király kegyére, nem fogadta el a kitüntetést.

60 Az 1830. augusztus 9-i közgyűlésen már az utasítást készítő bizottság is megkezdte munkáját. A bizottságnak most is tagja lett a két követ. Másnap, augusztus 10-én vették át az utasítást.

61 1825-ben a bizottság tagjait az adminisztrátor nevezte ki, ezt a rendek tudomásul is vették. A bizottság elnöki tisztét általában az első alispán látta el. 1830-ban viszont nem az első alispán, Deák Antal volt a bizottság elnöke, hanem maga a főispáni helyettes. Nyilván felsőbb utasításra kellett elvenni az ősi alkotmányt védő Deák Antaltól az utasítás elkészítésének feladatát.

62 1830-ban csak 14 pontból állt az adminisztrátor befolyásával készített utasítás, és csupán a megyét közvetlenül érintő ügyek kerülhettek terítékre. Természetesen ekkor is születtek pótutasítások, azonban a diéta rövidsége miatt csak kettőre volt idő.

63 1830. szeptember 8-tól december 20-ig tartott az 1830. évi országgyűlés. „A régiek közül, kik az 1825-iki országgyűlésen kiválóbb szerepet játszottak, ott van... Deák Antal Zalából..."

64 Nemcsak Ballagi, hanem Horváth Mihály is vezető egyéniségnek, egyik vezérszónoknak tartotta Deák Antalt.

65 Avármegyének 1830. szeptember 16-án küldték a követek az elsőjelentést. Arról tudósítottak, hogy I. Ferenc szeptember 13-án érkezett Pozsonyba, majd másnap átadta leiratát a nádornak, aki kihirdette az uralkodó propozícióit.

66 A követek 1830. szeptember 30-i jelentése már a koronázásról számolt be, és megemlítette, hogy ők szerették volna megváltoztatni a hitlevél szövegét — amelyre a király, megkoronázása után esküt tesz —, de a többség az 1792-es diplomát fogadta el, méghozzá minden pótlás nélkül.

67 A rendek annyit azonban mégis elértek, hogy az udvar elismerte jogukat arra nézve, hogy megváltoztathatják a hitlevél szövegét. Az országgyűlés harmadik fő tárgya az újoncozás volt. Ennek kapcsán került Deák Antal a tárgyalások középpontjába. 1830. október 18-án vették elő az újoncozás kérdését azon a kerületi ülésen, ahol Deák Antal volt az egyik elnök. Itt Deák Antal is szót kért. Javaslatában kiemelte, hogy az újoncmegajánlás lehet általános és szükséges. Ha az udvar szükségesnek tartja ezt, akkor indokolja megkövetelését, és a követek dönthessék el, hogy jogos-e az uralkodói követelés, és a kért újonclétszám csak kiegészítésre kell, vagy általános újoncozásra lesz szükség. Deák Antal támogatta azt is, hogy kérjenek indoklást a királytól, hogy miért és mire kellenek az újoncok. A kerületi ülésen a vita során GD Eötvös 2. köt. 216—231. p., vö. Ferenczi 1. köt. 16. p., Sándor 541. p. 61 ZML kgy. jkv. 1830:2043 (aug. 9.) 62 Lásd a 23. jegyzetet! 63 ZML kgy. jkv. 1832:2165 1832. (nov. 5.) 64 Ballagi 207. p. 66 Horváth 231. p. M ZML kgy. jkv. 1830:2727 (okt. 11.) 67 Uo. 1830:2728 (okt. 11.)