Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
DEÁK GÁBORNÉ: Adatok Deák Antal politikai pályafutásához
végezte el. 6 1805—1806-ban a győri jogi akadémián első éves hallgató, ahol eminens tanuló volt a következő tanévben is. 6 Antal 19 éves volt, amikor apja, idősebb Deák Ferenc 1808. január 25-én meghalt Kehidán. A család gyámja Hertelendy György lett Zala vármegye közgyűlésének megbízásából. 7 1809-ben Antal részt vett a Napóleon hadai ellen szervezett nemesi felkelésben. 1809. április 17-én választották megZala vármegye felkelő lovasságának főhadnagyává. Részt vett a győri csatában is (János főherceg ezredének tagjaként), ahol egy sortűz során Deák Antal lova megsérült, ő maga pedig a meglőtt ló alá esett, és könnyű lábsérülést szenvedett. 8 Kapitányi rangban fejezte be részvételét az insurrectióban. 9 1809-ben bekerült Deák Antal a vármegye tisztviselői közé is, miután a nemesi felkelésből hazatérve a kapornaki járás alszolgabírájává választották. 10 1811 februárjától már a családi birtokot is Antal vezette, miután Hertelendy György és a család többi tagja haszonbérleti szerződést kötött vele. Az ok: célszerű, ha a családi birtok irányítását egy ember végzi. Antal ugyan még fiatalnak számított (nem volt még 21 éves!), de részvétele az insurrectióban és a vármegyénél viselt hivatala megfelelő garanciát nyújtott, hogy eleget tegyen a család elvárásainak. 1825-ig maradt a családi birtok irányítása Antal kezében. Attól fogva haláláig (1842júniusáig), Ferenccel közösen gazdálkodtak. 11 Az 1815. november 8-án tartott tisztújításon Deák Antal alszolgabírói tisztét megerősítették. 12 1817-ben aztán előrelépett a ranglétrán, a kapornaki járás főszolgabírájává választották. 13 Ugyanezen a megyei közgyűlésen Deák Antal a táblabírói esküt is letette; a táblabírói rang a megye elismerését jelentette számára. 14 1819-ben még megerősítették főbírói kinevezését, 15 ám 1821. május 31-én „beteges állapotának környűállásai miatt eddig viselt főbírói hivataláról lemondott." Hiábavaló volt a főispáni helyettes, gr. Várkonyi Amadé Antal felszólítása, hogy „őtet dicséretesen viselt főbírói hivatalában továbbá is megtartani kívánnák." 16 Deák Antal lemondásának időszakában kezdődött el a nemesi vármegyék harca a nemzet alkotmányos jogaiért. Az ország legtöbb megyéjének ellenzéki 6 Győr-Sopron Megyei 1. Sz. Levéltár (Győr). A Győri Királyi Akadémia iratai. Informatio de Juventuti Regiae Academiae Jaurinensis 6. cs. Lásd még: Németh Ambrus: A győri királyi tudomány-akadémia története. III. rész. 1806—1850. Győr, 1904. 116 p. 7 Ferenczi 1. köt. 11., 13. p. vö. OL. R 22.1. tétel, 3. fol., Sándor Pál: A pályakezdő Deák portréjához. In: Századok, 1981. 3. sz. 527. p. és Molnár: Deák Ferenc birtokai. 8 Bátorfi Lajos: Adatok Zala megye történetéhez. 5. köt. Nagykanizsa, 1878.161. p. vö. Vörös István: Az 1809. évi nemesi felkelés (insurrectio) története Zalavármegyében. Zala Megyei Levéltár (ZML) kézirattára. 9 Ferenczi 1. köt. 15. p. vö. Sándor 540. p., Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja. 1—2. Bp. 1905. 2. köt. 198. p. 10 Ferenczi 1. köt. 15. p. 11 Lásd a 3. jegyzetet! 12 ZML Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) 1815:3058 (nov. 8.). 13 Uo. 1817:469 (ápr. 14.) u Uo. 1817:551 (ápr. 14.) 18 Uo. 1819:1301 (júl. 5.) 16 Uo. 1821:945 (máj. 28.)
