Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében
szenvedélyes dühében, melly most éljen kurjongatva vállaira emelt és az egekhez magasztalt. Ugyanez nap, június 15-kén estvefelé mélt(ósá)g(o)s Horváth János kamarás vezérlete alatt megjelent lakásomon a fennemlített deputatió, melly a nálam szállásoló óbester úrhoz menvén, ennek igazságos eljárását és jó rendezményeit megköszönte. Másnap, június 16-kán, mieló'tt a gyűlésre mentem volna, megjelent előttem a satatusok közel 300-ból álló sokasága. Horváth János kamarás úr vezette és szónokolt. Megköszönte igazságos részrehajlatlan eljárásomat, és oda nyilatkozott, hogy ha valamikor, úgy most alapítottam meg örökre a r(ende)kn(e)k erántami rendíthetetlen bizalmukat, s a t(öbbi). Erre azt feleltem, hogy igenis részrehajlatlanúl s környülállások parancsolta módban jártam el tisztemben, ismételtem abbeli ígéretemet, miképpen az igazságot melló'zve, tévúton sohasem fognak találni, de—bátor mint mondanék köszönetet az örökre megalapított bizodalomért; egyre teszem figyelmeseké a r(ende)ket, t(udni)i(llik) egyes ember vagyok én, s ezen bizodalom csak akkor fog üdvös jövendó't hozni, ha a k(aro)k azt még azon fennséges kormányra ki fogják terjeszteni, melly olj férjfiút tudott e megyének elöljárójává tenni, kit most bizodalmukkal felruházottnak mondanak. Olj kormány a haza és az alkotmány eránt csak hű lehet, s azért engedjék meg a r(ende)k, hogy az említett erántam való bizodalomnak akkor adjak hitelt, midó'n ezt kormányom iránt tanúsítva látom. Fogadják el erántam nyilatkoztatott szíves hajlamukért ó'szinte köszönetemet, s a t(öbbi). Légyen szabad még azt is említtenem, hogy Császár Ferenc őm(é)l(tósá)ga amiben tudott, híven segített, azomban csak kevéssé esmérvén a terrénumot 177 és az egyéneket, némellyek által a legszerencsétlenebb pillanatban csalattatott meg, így p(éldának) o(káért) midó'n a június 14-ke és 15-ke köztti éjjel hozzám jött annyi jó reményekkel, akkor éppen azon egyén árulta el Horváth János kamarás úrnál (bizonyos Császár nevű rokona), 178 kitol ezt legkevésbbé reményiette. Ez verte fel álmából, ez értesítette a kamarást a conservatíveknek tervéről, és az ellenzék táborában tett ajánlatról s a t(öbbi), és ez által tétetett sikeretlené a conservatívek terve. Császár Ferenc úr a r(ende)knek és az ellenzéknek faragatlan kitöréseivel és durvaságával csak most ismerkedvén meg, oda nyilatkozott, hogy Zalába többé el nem jó'! Akatonaságfelól azon alázatos jelentést tehetem, hogy telyes részrehajlatlansággal járt légyen el dolgában, s hogy csak azon pontosságnál fogvást, mellyel utasíttásaimat gyorsan végrehajtotta, sikerülhetett, hogy nemcsak Egerszeghen, de a nemesek hazautazásában is minden legcsekéljebb vérengzések és öszveütközések lehetetlené tétettek. S ezzel fejezem bé a tisztujjíttásunkról szólló alázatos jelentésemet. Factumokat 179 hoztam fel kegyelmes uram, melly eket mássíttani nem lehet, s ha szabad igénytelen vélekedésemet nyilváníttani, kettóben találom fóleg a hibát. 177 terrénum — terület. 178 A Császár nevű rokon azonosíthatatlan, mert Szentgyörgyvölgyön, ahonnan Ferenc származott, 13 ilyen nevű család élt akkoriban. 179 factum — tény.