Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

gyay ellen való felhevültségeit, s annak jövendő' állását, de mindezeken felyül hitelesen és innepélyesen értesítettvén annak lelépéséró'l, nincsen mit egyebet tennem, mint nyilatkozni, hogy miután Bogyay Lajos úr lelépett volna, megszűnt minden kérdés és Csillagh Lajos volt másodalispánra kényteleníttetem kimondani a többséget. Nem múlt egy perez, s viszsza tértek a kiküldött t(ábla)bírák azon nyilatkozással, hogy Bogyay Lajos Császár ó'méltóságát telyesen felhatalmazván, annak határozatában megnyugszik, és nyilatkozásában megegyez. A conservatív felekezet nem akarta ezt elhinni. Bogyaytól magától akarta hallani, ki azonban nem jelent meg. Ekkor Rumy Károly t(ábla)b(író) úr feljött a szállásomra, és a dolognak valóságáról nálam tudakozódott. Elmondám rövideden a dolgoknak mibenlétét, mire azt felelte Rumy úr, hogy ha így van, akkor nékie itt többé semmi keresete, ó'Bogyayért állott ki, eztkivíni nem tudta, a többiért küzdeni soha nem volt szándoka, s így nemeseivel együtt lelép a helyszínéró'l. Rumy úr a legnagyobb szerénységgel és tisztelettel szóllott, és illjennel távozott el, anélkül, hogy arra hallgatott volna, miszerént azt viszonoztam, hogy lelépni kár lesz. Foljtattatott most a tisztujjíttás, s azt kellene hinni, hogy csak egy lévén a párt, ez minden akadályok nélkül foljtattatott. Azomban nem így esett a dolog. Sokan voltak, kiknek az ellenzék hivatalt azért ígért, csakhogy azokat magokévá tegye a kortesek szerzésére, de miután ezen egyének közül némelyek már ennek jóval eló'tte külömbféle kihágások és roszlelkűségek miatt eló'ttem bepanaszolva voltak, én ezeket semmi esetre candidatióba tenni nyilatkoztam. Illj egyén négy volt, nevezetesen Sáry Gergely, Nagy József, Horváth Károly és Gyó'rffy János.

171 Ezekre nézve m(é)l(tósá)g(o)s Császár Ferenc úr által is különösen megkérettem, hogy a candidatióból minden esetre kihagyjam. Az elsó't főbíróvá, a többit szolgabírákká akarták tenni. Én se egyiket, se másikat, bármint erőltették a r(ende)k, candidatióba be nem vettem. Újra kezdődött a dühösség s kegyelmes uram! annyira ment, hogy amidőn az ablakon megjelentem, annyiszor sárral dobáltak reám. Conservatív status senki sem akart lenni. Lakásomba feltódult a nemesség; Nagy Józsefet vállaikon felhozták és jobban ostromláshoz mint tisztujjíttáshoz hasonlított a dolog. Komolyan ledorgáltam a vad népet, és az útszára leparancsoltam, eltávoztak csendeséggel, és Nagy József nem lett candidálva. Látván, hogy erőszakkal rajtam ki nem fognak, kéréshez fogtak. Gyó'rffy János volt most a kedvencz, de ezt a korteskedésben Köveskállon elkövetett excessus miatt candidálni nem akartam. Ismét feltódult a nép, most azomban elejbük mentem, és keményen megfedvén Őket, legnagyobb alázatossággal könyörögni kezdettek. A mellettem és körülöttem lévő status szinte könyörgéshez fogott, én pedig Gyó'rffy Jánost candidálni tovább azért nem vonakodtam, mivel az ellene felsőbb helyre Bertalan t(ábla)b(író) úr,

172 mint sértett fél által beadott sérelmes vád következésében — ha való vád 171 Nagy József aladószedő 1838/47-ben a tapolcai járásban; Horváth Károly esküdt 1840/44-ben a tapolcai járásban; Gyó'rffy János alszolgabíró 1847/49-ben a tapolcai járásban. 172 Bertalan Lajos tapolcai ügyvéd.