Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

Dáka, 1847. június 21. Bátorkodom ezennel nemes Zala vármegye e f(olyó) év június 14-kén kezdett és 18-kán befejezett tisztujjíttási közgyűlésről 146 szólló környülállásos jelentésemet alázatos tisztelettel főméltóságodnak aláterjeszteni. A tisztujjíttásnak előzményei szomorúak voltak. A kitörések és sérelmes panaszok egymást érték, az izgatás és inger nőttön nőtt, a szenvedélj féktelen ­ségekre és borzasztó kicsapongásokra vezetett, a bosszutállás napirenden; házak s tanyák rontattak le, s mondhatni, hogy a pártdühe veszélyeztette a személyes és vagyonbeli bátorságot. 147 Mit részemről törvényes alakban a baják elháríttására tehettem, azt teljesítteni el nem mulasztottam, míg végtén csakugyan sikerült a vérengzéseket elháríttani, és a kicsapongások további kiterjedését akadályoztattni. A tisztujjíttást tárgyaló jelentésem előtt nagyobb felvilágosíttás kedvéért eleve fel kell hoznom, miképpen június 8-kán Császár Ferenc őméltósága a 7 személyes tábla közbírája és Bogyay Lajos akkori főbíró Dákán nálam megjelen­vén, egyenesen csak azon panaszkodtak, hogy a conservatív párt eddig kitol sem nyert segedelmet, miért is nemesseinek öszveszedése legnagyobb részben Bogyay Lajos és Rumy Károly vállait, igen csekély részetskében Forintos György és talán egy-két még vagyontalanabb egyéneket is egyedül terhelvén, tehetségüket elannyira kifogyasztotta, hogy nagyon könyen megeshetne, mi­szerént a nemesi többséget, melly ha ereje volna a pártnak, bizonyosan a conservatív párté, és így az övék lenne, Egerszeghre mind bevünni alig fog sikerülni. Ebbeli jelentésemmel szoros öszveköttetésben idetartozik az is, miről e folyó hó 18-kán, midőn a dolgok már befejezve voltak, értesíttettem, t(ud­ni)i(llik): A conservatív pártnak egyik cortesvezetője, Osváld Károly 148 sajnál­kodva jelentette előttem, hogy 14-kén estve érkezett volna ugyan segedelem, de későn. Ok ugyan mindent elkövettek, tudtak is mintegy 150 vagy 200 nemest az ellenzék táborából a magokéba általhozni, de többnyire sikeretlenül munká­lódtak. Hogy ezen kortesvezér talán véletlenül erántam kimondotta az igazat, az szinte ez nap Horváth János kamarás által nékem tett azon elbeszéliésből 146 Zala megye 1847. június 14-i tisztújító közgyűléséről: ZML. kgy. jkv. és ir. 1847—2136—2381.; OL. A 45. Inf. prot. 1847. július 3-i (XXV.) ülés 10., 12. o.; Pesti Hírlap, 1847. jún. 27. (904. sz.) 418. o., júl. 9. (911. sz.) 22. o.; Budapesti Híradó, 1847. június 25. (615. sz.) 435. o.; Jelenkor, 1847. júl. 18. (57. sz.) 339—340. o.; Gerando Ágost: Politikai közszellem Magyarhonban. 1. rész. Pest, 1848. 102—105. o.; vö. Molnár András: Pártküzdelmek költészete. Paszkvillusok, kortesversek a reformkori Zalából. In: Művelődéstörténeti tanulmányok, 1990. (Zalai Gyűjtemény, 31.) Zalaegerszeg, 1990. 204—207., 221—227. o. Festetics egyébként már egy Zalaegerszegen, 1847. június 16-án kelt magánlevélben is tájékoz­tatta Apponyit a tisztújításról. (OL. A 45. Acta Praesidialia 1847:554/mell.). 147 A Rumy Károly vezette konzervatív kortesek, és a liberális kortesvezérek közötti verekedés-so­rozatról szóló jelentések: ZML. Tisztviselők után maradt hivatalos iratok. Kerkápoly István első alispán hivatali iratai, 1847. június 10—13. 148 Osváld Károly, a Zalaegerszegen birtokos Osváld László fia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom