Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében

Dáka, 1847. június 10. Főméltóságodnak június 5-kéről 449/11/847 szám alatt hozzám bocsátott kegyes leiratát

145 június 8-kán vévén, bátorkodom a mai posta napunkkal alázatos jelentésemet bemutatni. A conservatív pártnak általam várva várt egyik főszereplői, Forintos György és Rumy Károly urak e f(olyó) hó 5-kén elvégre mégis megjelenvén előttem, most közölték vélem először minden rendű kívánságaikat, s most nyilatkoztatták először, hogy nékiek nagy reményük lehetne a többséget kivíhatni, segedelmet azomban kitől sem nyerhetnek. Ezen oknál fogvást minden erejüket megfeszítvén egybeolvadásról többé szó sem lehet, mellynekkövetkezésében az ellenzék részéről most az ingerültség a lehető legnagyobb fokra emelkedett. Megintettem Őket csendes eljárásra, és a katonaságot berendelni ígértem. Alig távoztak volna házamtól ezek, akkor érkezik első alispán uramnak abbeli hivatalos jelentése, hogy az ingerültség igen nagy, s hogy némelly kicsapongások máris történtek. Miután e részben több rendbeli panaszló levelek s folyamodások máris kezemhez bényuitattak, miután mind Forintos és Rumy uraknak szóbeli, mind az első alispánnak írásbeli jelentésük nyilvános két pártról, és ezeknek nagy ingerültségükről szóllana, nem késtem egy pillanatig sem első alispán uramat arra utasíttani, hogy a katonaságnak szállásoltatására és elfogadására a szükséges rendeléseket tegye meg, melly hivatalos utasításomhoz még egy hivtalos, Wyss óbester úrhoz szólló, és első alispán uram által nyomban Körmendre küldendő levelet csatoltam, mellyben a katonaságot megrendeltem június 14-kére. Nehogy azomban azon esetre, ha az óbester úrnak szólló levelem netalán elkésne, vagy lehető eltévedése miatt (mire méltó a gyanú) a katonaság későn jönne, magam személyesen Körmendre utazni, és személyesen az óbester úrral értekezni feltettem. E szándokomat telyesítettem is, és megrendelvén környülállásosan a katonaságot, még ez nap, június 9-kén haza is tértem. Június 8-kán Császár Ferenc őnagysága és Bogyay Lajos főbíró urak nálam voltak, s ismételték mindazokat, mellyeket a pártnak állása felöl alázatosan jelenteni máris szerencsém volt, s így valónak állíttatik, hogy a pártok egybeolvadni akartak; Forintos úr máris alkudozni kezdett, valónak az, hogy segedelmet, bár csak 3—4000 forintra rúgott volna a szükség, ki sem adott, ingadozó tehát eszerént, és csak meszsziről sejdíthető a nyereség. Mindezeknek következésében örvendve jelenthetem tehát, miképpen Excellenciádnak június 8-kán hozzám érkezett legkegyelmesebb parancsolatjának értelmében már eleve eljárni, és azt telyessíteni szerencsés valék. OL. A 45. Acta Praesidialia 1847:492. 146 Festetics azt az utasítást kapta, hogy foganatosítson mindenféle elővigyázatosságot, mert minden csepp vérért felelős (OL. A 45. Acta Praesidialia 1847:449.).