Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)
MOLNÁR ANDRÁS: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében
akadályoztassa, de a törvényes főispáni hivatalt elnökségben a lehetőségig hátrája. A t(ekinte)t(e)s k(aro)k és r(ende)knek e helyen bemutatott illetlen magaviseletét és bámulásra méltó neveletlenségét csendes szilárdsággal gondoltam viszonozandónak, mert nem hidtem a kormány méltóságához illőnek, ennyi méltatlanságra felelni, midőn illj makacs túlzó ellenzéktől mégis könnyen kikerülne, hogy a legegyszerűbb feleletet mentegetésre magyarázhatná, vagy kitörésre használhatná. Ezen szilárd modornak volt is szerencsés eredménye abban, hogy a közvéleményt — a zsarnokoskodó vezéreket ide nem számítva — kivétel nélkül magamévá tette, elannyira, hogy éreznék máris az ellenzék vezérei, miképpen ezen tettük által hitelükön és a közvéleményben önmagok nagy csorbát ütöttek volna. Ez nap délután Deák Ferenc nálam megjelent, felhoztam a gyűlésben történt méltatlanságokat, és félre tévén minden tekintetet, panaszt emeltem éppen őellene, hogy ő, ki a constitutionalis életnek legerősbb küzdője akar lenni, halgatással kíséri az ellenzéket minden kicsapongó túlzásaiban, hogy ezen ellenzéknek ideje le fog peregni, s hogy ne engem okozzanak, ha ezen túlzásait megunván, a conservatív párt a rajta elkövetett zsarnokságot az ellenzék örökös megdöntésével talán erőszakkal is visszafizeti s a t(öbbi). Értekezésünk hoszszasbb ideig tartván, lehetlen volna mindent, mi szóban forgott, felhozni. Deák F(erenc) úr azomban illjformán fejezte bé nyilatkozását: „Tudom én is, hogy embereink hullároznak, 96 de éppen azért, hacsak hárman négyen maradnánk is, annál erősebben kell öszvefognunk. Hogy a dolgok legvégső pontjokon állanak, azon t(udni)i(llik), hol törniök kell, az kétséget sem szenved. Mindég, ha illj ponton állanak a dolgok, akkor az elkeseredettség és bizalmatlanság legnagyobb polczra emelkedik, a kormány többséget akar! — azt elnyerni fogja, de az elkeseredettség és a bizalmatlanság azt hozza magával, hogy a legnagyobb őrködéssel és óvatossággal legyünk, látjuk a kormány tetteit, és azért sohasem pártolandjuk ezentúl mi vagy a kormánytól, vagy annak férjfiaitól jönne, mert tartunk hatalmaskodásaitól, s nem tudhatjuk, mi lappang alatta." Hogy részemről elégé bíztattam Deák Ferenc urat, hogy elégé nyilatkoztattam, miképpen a kormánynak a törvényes útnál egyébb mi sem volna a kívánsága, hogy minden kigondolható okokkal támogattam volna azt, miszerént bal véleményének szilárdabb irányt adhatnék, hogy azon iparkodtam, elérhetni azt, hogy a bizodalmatlanság szerencsétlen téréről vis(s)za a szilárd kibékíttés terére lépve, szilárd indulásnak is vezetné az egész tömeget — arról kegyeskedjékfőméltóságod azon, királyom és uram eránti tántoríthatlan hűségemnél fogvást is meggyőződtettve lenni, melly engem arra bír, hogy férjfias elszántsággal és béketürelemmel mindazon különös mesterséggel kigondolt és a törvényesség palásdjába burkoltt méltatlanságokat csendesen végig elszenvedjem, mellyeket emberséges tiszta szándokim daczára Zalától köszönet díjjáúl elfogadnom kell, míg Zalának vajjmi talán nem távol álló szerencsésbb jövendője felvirradna, melly az ellenzéket vagy elpirulással vélünk kezetfogni, hullároznak — értsd: hulladoznak, hullanak.