Zalai történeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 35. (Zalaegerszeg, 1994)

BILKEI IRÉN: Okleveles adatok az ákosházi Sárkány család XVI. századi történetéhez

1557-ben Sárkány Bernát unokája, Borbála egyrészt kéri nagyapja birtokaiból az ót megillető leánynegyedet,

63 másrészt pedig Sárkány Antaltól követeli vissza hahóti birtokait, amelyeket az tőle jogtalanul elvett.

64 Az a tény, hogy kis értékű zálogbaadások is előfordulnak, pl. Sárkány Benedek 1558-ban 6 frt-ért zálogosít el 1 népes és 1 pusztatelket Bebesi Bertalannak,

65 valószínűleg arra utal, hogy a család anyagi helyzete egyre rosszabb. Ilyen körülmények között érthető igazán, hogy nemcsak a szokásos családi viszályok, hanem komoly anyagi érdekek is motiválják Sárkány János lányait, amikor gyermektelenül meghalt testvérük, Mezőlaky Ferencné, Margit hagyatékán összevesznek 1559-ben. Az ezt részletező oklevél egyébként valóban figyelemre méltó dolgokat sorol fel a hagyatékban: többek között egy aranytál, benne 25 aranypénzzel, 6 aranygyűrű, női ruhák damasztból és taftból, zöld, vörös és fekete rojtokkal, 1 különböző bőrökből összeállított suba, 1 másik hermelinprémes suba, 20 asztalterítő, 20 lepedő, 1 gyöngyös fejdísz, 3 arannyal díszített fejkendő, amik Sárkány Margit hozományát alkották.

66 A Sárkány család egyik tagja, Antal, aki mint fentebb láttuk, Nádasdy Tamás servitora volt, 1562-ben tett testamentumában hasonló, illetőleg még nagyobb vagyonról végrendelkezik.

67 Nem elhanyagolható tény azonban, hogy a végrendeletben nem zalai birtokokról, hanem pénz és egyéb ingóvagyonról van szó. A magát nem zalai nemesnek, hanem soproni polgárnak valló Sárkány Antal, mivel gyermektelenül halt meg, vagyonát feleségére, húgára és unokahúgára hagyta. Jelentős összegű készpénzről, arany és ezüsttárgyról, valamint díszes ruhaneműkről szól a végrendelet. A családtagokon kívül megemlékezik barátokról, szolgálókról, pl. Csány Ákosnak, Nádasdy Tamás másik ismert zalai familiárisának

68 is hagy „egy ezüstös ispaniol hegyes tőrt". Ebben a korban már ritkán értesülünk arról, hogy a Sárkány család birtokokat szerez, ezért fontos az az adat, hogy 1563-ban Ambrus és fiai nova donatio-t kapnak hahóti, salomvári és néhány környékbeli birtokra.

69 Az 1564-es dicalis összeírásban Salomváron 3 quarta, Ákosfalván 3 quarta, Dobriban 6 porta, Gutorfőldén 2 quarta, Hahóton 20 quarta, Tompán 1 porta, Neszelén és Gébárton 5 porta a Sárkányoké. Két évvel később az összeírok ugyanezeken a helyeken már ennél is kevesebb portát regisztrálhattak, ami a családtagok tulajdonában volt. 1567-ben ismét hatalmaskodási ügyben hallunk a családról, igaz, most Ők a kárvallottak: Sárkány Ferenc fia, János a kapornaki konvent előtt panaszt 63 ZML. XII. 1. hh. Nr. 1934. 84 ZML. XII. 1. hh. Nr. 1072. 66 ZML. XII. 1. hh. Nr. 889. 66 ZML. XII. l.hh.Nr. 1933. 67 Komáromy A., Magyar levelek a XVI. századból. Sárkány Antal végrendelete. Történelmi Tár, 12., 1911., 107—113. 68 Bilkei I., Csány Ákos — Egy zalai köznemes pályája a XVI. században. Zalai Gyűjtemény, 34. 1993. 69 Liber Regius, III. Nr. 1001.