Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Molnár András: Deák Ferenc birtokai
Az árvák adósságainak kifizetésére kért moratorium ügye 1808 februárjától 1812 áprilisáig húzódott, miután a megye a kancellária többszöri felszólítására sem küldte fel a kért jelentést az árvák adósságairól. Nem is küldhette, mert ez idő alatt, dacára a közgyűlés és a gyámi választmány többszöri sürgetésének, az érintett, ezzel megbízott tisztviselők sem adták be jelentésüket. 9 A megye 1811 augusztusi közgyűlésének indítványára, hogy tudniillik Deák Ferenc árvái „kívánják-é továbbá is az moratorium parancsolatnak az ő helyén való eszközlését vagy sem?", 10 az 1812 áprilisában tartott közgyűlésre adta be a gyám, Hertelendy György a válaszát: „Az árvákat több adósságokkal lenni terhelve tapasztalván, de főképpen mivel irományaikat hevenyében rendben szednem nem lehetett, Őfelsége kegyelmes királyi széke eleibe a végett folyamodni szükségesnek ítéltem, hogy az nevezett árváknak részire kegyelmes moratorium parancsolat adattasson, s ebbéli alázatos könyörgésem megnyeréséről teljes reménységem is lehetne, minthogy azonban ez időtül fogva az árvákirományait már rendben szedtem, s különben is az alkalmaztlanabb hitelezőket Isten segedelmével kielégítettem, s az árváknak gazdasága oly karban is hozattatva, hogy édes attyukrul reájok szállott terheket naponként megkeveselléthetik, s az hitelezőket könnyen fizethetik, többé azon alázatos térdhajtással kért királyi kegyelemre szükségek nem lévén, azt hasonló alázatos térdhajtással megköszönni jobbágyi alázatos kötelességemnek tartom." így, miután a moratórium életbeléptetése nélkül, „csupán" a 4 évnyi időhúzással is elérte Hertelendy a célját, azzal zárta le a megye az ügyet (arról értesítette a kancelláriát), hogy az „árvákra maradott adósságuk kifizetésére nézve moratorium parancsolatra többé szükség nincsen." 11 Csertán Károly főszolgabírót viszont továbbra is (néha évente többször) sürgette mind a közgyűlés, mind a gyámi választmány, hogy „Deák Ferenc úr árvái dolga mibenléte eránt" jelentését adja be, mert máskülönben a gyámi választmány érdemi munkát végezni nem tud — ez a jelentés azonban sohasem készült el. 12 1817. áprilisában Deák Antal váltotta fel Csertán Károlyt a kapornaki járás főszolgabírójának hivatalában, 13 ő végre elkészítette, és az 1818. június 8-i közgyűléshez beadta a Deák Ferenc árváról szóló jelentést is, amely (ha csak általánosságokban is, de) egy rendezett, adósságaitól fokozatosan megszabaduló, gazdálkodásában lassan talpraálló család képét rajzolta fel. 14 9 ZML Kgy. jkv. 1809. március 6. 8. sz., 1810. március 12. 86/117. 32 §., 1811. augusztus 22. 28. sz., 1812. február 28. 3. sz., Gyámi jkv. No. 22. 1811. április 20. 26. sz. 10 ZML Kgy. jkv. 1811. augusztus 22. 28. sz. 11 ZML Kgy. jkv. 1812. április 13. 119/27. sz., Acta Congregationalia. (Kgy. ir.) 1812. 119/27. 12 ZML Kgy. jkv. 1816. augusztus 19. 1413. sz., 1817. december 15. 2621. sz., Gyámi jkv. No. 23. 1812. május 11.21. sz., No. 24.1813. november 8.20. sz., No. 25.1816. május 24.19. sz., No. 26. 1817. május 19., 19. sz., Acta Orphanalia Antiquiora No. 28., 1790. utáni gyámügyi iratok 6. doboz. 17. sz. 13 ZML Kgy. jkv. 1817. április 14. 469. sz. 14 A tabella két példányban is megtalálható a gyámi választmány iratai között: az egyik Deák Antal kezeírásával (Tabella Orphanalis Ord. Judlium Antonii Deák), a másik a megyei összesítés (Generalis Tabella Orphanorum Nobilium de Anno 1818.)
