Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a
Ez utóbbi csak lassan válik mérvadóvá, általános használhatósága az elemzésben csak 1848 után lehetséges. A presztízsorientált gazdálkodó a klasszikus reneszánsz hagyományú ethoszt kívánta újraélni, a jobbítást tekinteni fó céljának. Ebben a szemléletben az ki Jegörömestebb ül pénzes szekrénye előtt, s intézvén tőke pénzeit, egyedül kamatokból él" 31 erkölcsileg elítélendőén tesz. Bár ahogy Balásházy működése is jelzi, ez utóbbi azért terjedő életforma. Miként az idézetekből is látható, a célracionális cselekvés, paradox módon, nem piackonform megnyilvánulás eredményeképp lassan „divatba jött". Bár a kép differenciáltabb, amennyiben a profitorientációval szembeni előítéletek leküzdésének kényszerítő szükségességet adott a nagybirtokosok rossz anyagi helyzete. Most nem célom az előítéletek történeti-szociológiai vizsgálata, csak jelzem, hogy a profitnak sajátos, etikailag korlátozott mértéke jelent meg a tisztességes haszonnal, a nyerészkedő tisztességtelen „karvalytőke" ellenében. Ennek eredetére, érvelési struktúrájára való kitérés nem célja e munkának. A presztízsorientált gazdálkodó ideáltípusát Wellmann Imre tanulmányának segítségével, a következőképp szerkeszteném meg: a) A célracionális cselekvés szűk tere. b) Reputáció igény. c) Meghatározó részvétel a birtokigazgatásban. d) Reneszánsz ihletésű mezőgazdasági szemlélet: a gazdálkodásban gyönyörűséget kereső gazda. e) A konzervatív szemlélettel szemben a jobbítás lehetőségének konstruktivista felvetése. f) Mecenaturális tevékenység. A presztízsorientált gazdálkodó nagybirtokának modernizációja során sajátos nagybirtoküzemet épít ki, melyre az alábbi jellemzők érvényesek: a) A Tóth Tibor-i nagybirtoküzem termelési és igazgatási jellemzői. b) A birtokigazgató-tulajdonos presztízs szempontjainak érvényesülésével torzul a permanens piaci innováció. c) A kereslet szempontjából a kínálati szerkezet részlegesen inadekvát kialakítása megy végbe (státuszjavak). Fontosnak tartom, hogy differenciált képet nyerjünk a nagybirtoküzemi átalakulás folyamatáról, mely nemcsak gazdasági jelenség, mivel az újítások értékké tételével értékpreferenciabeli, racionalitásbeli átrendeződés is együtt járt, így joggal tartható modernizációnak. 37 Balásházy, 1838. 116.
