Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a
— A keszthelyi uradalom 1795—1805 közt, a gödöllői 1784—1807 között, a mernyei 1828-tól fogva épül ki. — A két főúri üzem a tulajdonos-birtokigazgató ösztönzésére épül ki (bár Gödöllőn az 1780-as évek lassú modernizációja a tiszti kar tevékenységének eredménye), míg Mernyén az 1820-as években kialakuló tiszti hálózat és új tiszttartó erőfeszítéseinek eredményeképp. 24 — Míg az utóbbit az 1830-as évek gyapjú- és gabonakonjunktúrájába való bekapcsolódás motiválta, Gödöllőn és Keszthelyen épp az 1790-es évekdekonjunkturális időszakára esett a szerkezetváltás fő időszaka. Különbség abban tehető köztük, hogy a Grassalkovichok anyagi helyzete megrendült, így a rendezés kényszerítővé vált, míg Keszthelyen másról van szó. Ott nem volt szükséghelyzet. Az időbeli metszetet tekintve jelentős eltérést tapasztalunk tehát a főúri birtokok és a mernyei piarista uradalom között. Tóth Tibor a nagybirtoküzem leírásakor a termelési tényezők vizsgálatára helyezte a hangsúlyt, s kevesebb figyelmet fordított a keresleti hatásokhoz való alkalmazkodásra. Úgy gondolom, tanulságos lesz néhány példán megtekinteni, miféle reagálásokkal találkozunk a keszthelyi uradalomban a keresleti elmozdulások kínálati követésében. Alegjobb példa a napóleoni gabonakonjunktúra. A magyar történetírás úgy tekinti ezt az 1800—1810 közötti időszakot, mint az egységes piac létrejöttét, a kommercializált szféra áttörését, a nagybirtoküzemek kiépülésének egyik fő időszakát. 25 Mint láttuk, a Festeticsek keszthelyi uradalma már korábban üzemmé épült ki, most vizsgáljuk meg, milyen alkalmazkodási tevékenységgel találkozunk a gabonakereslet megnövekedésének időszakában. Konjunktúrahatások a 18—19. sz. fordulóján I. A 14. számú grafikonon a gabonaneműek vetésterületét és az elvetett gabonamennyiség alakulását vizsgáltuk meg a pesti búzaár éves atlagainak tükrében. 26 Láthatjuk, hogy az 1780-as évek végén a vetés megnövekedése után 24 Egy rövid kitérő erejéig szeretném megemlíteni álláspontunkat a modernizációnak és elindítóinak, végrehajtóinak kapcsolatáról. A motivációk és cselekvési terek elhatárolásával néhány distinkciót szeretnénk tenni. A profi szakemberréteg létrehozásával a nagybirtok jobb, szakszerűbb igazgatását, működését kívánta elérni a tulajdonos. A tiszttartók a gazdasági racionalitás letéteményesei, szocializáltságuknak és képzettségüknek megfelelően. Azonban a főúr működési területe gazdaságon kívüli motivíciók bekapcsolásával korlátozhatja a célracionális cselekvés érvényesülését. Más oldalról viszont a főúri reprezentáció olyan lökést eredményezhet a modernizációban, melyet a birtokigazgató csoport kellő hatalom nélkül nem érhetne el. A modernizáció és a paradigmaváltás generációváltás eredményeképp indul meg, s ennek oka valószínűleg a más szocializáltság, a más nyelvjátékban való részvétel. 26 Wellmann, 1979. 184. 26 A búza pesti áráról az adatok: Budapest Főváros statisztikai évkönyve I. Red.: Körösi József. Itt kell megjegyezni, hogy a gabonaárakataz időjárás alakulása, a keresleti változások és az infláció együttesen határozzák meg. így a grafikonon a búza árának 1800-as évtizedbeni növekedési mértékét nemcsak a kereslet megugrása okozta.
