Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Csite András: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a
1. A majorsági kezelésben levő földterületek nagysága megnő, nagy birtoktestek kerülnek kiépítésre. 2. A művelési kultúra megváltozik: — új eljárások (trágyázás, vetésforgó), — új termékek (birka, gabona, kukorica) jelennek meg. 3. A jobbágygazdaságok naturális szolgáltatásai megnőnek, a pénzbeliek visszaszorulnak, így a nagybirtoküzem által értékesített javak jelentős része a paraszti üzemből származik. 4. A megnövekedett speciális munkaerő-szükséglet jelentős részét bérmunkából biztosítják. 5. Kiépítik az új kultúrákhoz szükséges infrastruktúrát, az álló- és forgóeszköz-állomány megnövekszik. 6. A majorsági üzemben dolgozók létszáma megemelkedik, sajátos uradalmi népesség alakul ki, melynek fontos csoportja a profi birtokigazgató réteg. 7. Új számviteli rendszert léptetnek működésbe, mely segítségével a naturális és pénzügyi változások jobban figyelemmel követhetők II. Fő forrásunk, a „Gazdaság tüköré" az 1785—1813 közötti periódust, a napóleoni konjunktúrát és az azt megelőző időszak gazdasági eseményeit fedi le, a kort, mikor a hazai nagybirtokok jelentős része a kereslet nagyarányú megnövekedésének hatására eladóként jelent meg a gabonapiacon, termelési szerkezetet váltott, kibővítette kommerciális szféráját, azaz nagybirtoküzemmé vált. 16 A jelen fejezetben megkíséreljük a Tóth Tibor-féle tételek hipotéziskénti verifikációját a keszthelyi uradalomra vonatkozólag. 1. A majorsági kezelésben meglevő földterület nagysága megnő, nagy birtoktestek kerülnek kiépítésre. Keszthelyen a megművelt majorsági szántóterület nemhogy nőne, de csökken. A három majorság már vizsgált időszakunk kezdetén működik (Újmajor, Szántó, Vállus). így 1785-re már kialakult a majorsági üzem földbirtokállománya és szerkezete. A rét- és legelőterület változásáról nincs adatunk, a telekállomány, ha lassú ütemben is (9. grafikon), de növekszik. A feltört, de majorsági kézbe nem vett területek nagyságáról sincs adatunk. A jobbágyok úrbéres, naturális és pénzbeli szolgáltatásait bemutató 10—11. grafikonokon láthatjuk, hogy nem nő meg a robotteher és a természetbeni datáció, hanem a pénzbeli megváltás jelentőségének növekedése jellemzi az időszakot. 16 „A II. József török háborúja, mint előzmény után a napóleoni háborúk idején kiteljesedő mezőgazdasági konjunktúrának kellett eljönnie ahhoz, hogy a hagyományos nemesi felfogás fellazuljon, s elsőként egyes uradalmak a gyakorlatban is rálépjenek a mezőgazdasági forradalom útjára." Wellmann, 1979. 184. Illetve Tóth, 1980. 36. nagybirtoküzemi átalakulás a XVIII—XIX. sz. fordulójának három évtizedétől kezdődően a különböző piaci elhelyezkedés alapján felöleli az egész XIX. századot."
